Támogatás Brüsszelből a szerbiai ügyvédeknek

Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) nemzetközi szakmai érdek-képviseleti szervezet, valamint a Nemzetközi Ügyvédi Kamarai Egyesület (IBA) és az Ügyvédek Nemzetközi Uniója (UIA) szakmai szervezetek, miután múlt héten Brüsszelben meghallgatták a szerbiai ügyvédség képviselőinek beszámolóját az immár három hónapja tartó munkabeszüntetés, illetve a közjegyzőség bevezetése miatt előállt helyzetről, közösen fogalmazták meg álláspontjukat, amelyet a szervezetek elnökei láttak el kézjegyükkel. Az Aleksandar Vučić szerb miniszterelnöknek és Nikola Selaković igazságügyi miniszternek címzett állásfoglalásban emlékeztetnek, hogy az CCBE és az UIA képviselői október elején már találkoztak a szerb igazságügyi minisztérium képviselőivel, és felvázolták, hogy miként kellene megoldani a szerbiai igazságügyi rendszerben előállt helyzetet, sajnálattal fogadták azonban, hogy nem történt előrelépés ezen a téren.

Aktuális állásfoglalásukban a szervezetek egyrészről azt kifogásolják, hogy az országban egyelőre csak 92 közjegyző dolgozik, miközben a vonatkozó törvény a lakosságszám alapján 371-et irányoz elő. A szervezetek értesültek arról, hogy emiatt a polgároknak olykor több hónapot kell várniuk különböző jogügyletek lebonyolítására. Ezt a helyzetet sürgősen kezelni kell, hangzik a szervezetek állásfoglalása, amelyben emlékeztetnek, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása kiemelkedő fontosságot élvez minden demokratikus társadalomban, így az Európai Unióban is.

Az ügyvédség nemzetközi érdek-képviseleti szervezetei azt is kifogásolják, hogy a közjegyzőségről szóló törvényről, valamint az azt kiegészítő törvényekről Szerbiában nem folytattak közvitát, valamint felteszik a kérdést, hogy a szóban forgó jogszabályokról készítettek-e az illetékesek hatástanulmányt. Európában bevett szokás, hogy a fontosabb jogszabályok vonatkozásában hatástanulmányt készítenek, hogy megismerkedjenek a döntések esetleges előnyeivel, illetve hátrányaival.

Levelében a három szervezet végül találkozót kér a szerb miniszterelnöktől és az igazságügyi minisztertől. A találkozóra és egyeztetésre, amelyen a szerbiai ügyvédség képviselőinek is részt kellene venniük, holnap este kellene sor kerülnie.

Józsa László szabadkai ügyvéd, a Vajdasági Ügyvédi Kamara igazgatóbizottsági tagja indokoltnak tartja, hogy a szerbiai ügyvédség a nemzetközi szakmai szerveződések segítségét kérte, mert – mint mondta – időközben megbizonyosodtak arról, hogy a szerbiai illetékesekkel folytatott tárgyalások eredménytelenek, azaz érdemi tárgyalások valójában nem is zajlanak. Józsa elégedetten erősítette meg, hogy a múlt heti brüsszeli egyeztetésen részt vevő szerbiai ügyvédség képviselőinek beszámolójából az derült ki, hogy a szervezetek széleskörűen támogatják a szerbiai ügyvédség követeléseit. A szóban forgó értekezleten kiemelkedően fontos volt a magyar és a román kamarák, valamint a volt Jugoszlávia tagállamai ügyvédi kamarái képviselőinek támogatása, jegyezte meg Józsa.

– Az igaz, hogy Európa-szerte más és más szabályozással találkozunk a közjegyzőség témájában. Egyes országokban a közjegyzők nagyon jelentős jogkörrel rendelkeznek az ügyvédekkel szemben, másokban viszont kevesebbel. Így indokolttá válik a kérdés, hogy vajon miért kellett irracionális szabályozást bevezetni egy olyan országban, ahol újdonságnak számít a közjegyzőség, amikor racionálisan is szabályozni lehet a területet. Az sem világos, hogy a szerbiai jogrend miért kívánja erőszakkal közokiratnak minősíteni az olyan jogügyleteket, azaz szerződéstípusokat, amelyek 2500 éve magánokiratnak számítanak. A magánszemélyek között kötendő jogügyletek, amelyeknek szerződéses formában kell megszületniük, eredendően nem rendelkeznek a közokirat jellemzőivel. Ehhez képest a szerbiai közjegyzőségről szóló törvény művi módon olyan helyzetet állított elő, amely szerint egy közönséges magánjogi szerződésnek csakis akkor van joghatása, amennyiben közjegyzői okiratba foglalják, és amennyiben ezáltal közokirattá válik. Ezeket a szempontokat tették magukévá a nemzetközi szervezetek – taglalta Józsa.

A VÜK tisztségviselőjének nincs értesülése arról, hogy a szerb miniszterelnök és/vagy igazságügyi miniszter elfogadta-e a nemzetközi ügyvédszervezetek kezdeményezését, és létrejön-e a holnapra tervezett találkozó. Egyébként a Szerbiai Ügyvédi Kamara korábban másnapra, csütörtökre hívta össze a közgyűlését.

Józsa szerint sok szerencsés dolognak kell összejönnie ahhoz, hogy sor kerüljön a szerb államhatalom és a nemzetközi szervezetek képviselői közötti találkozóra, mivel meglátása szerint az igazságügyi minisztert túlságosan sok egyéni presztízs működteti.

– Arról győződhettünk meg eddig, hogy a higgadt, racionális tárgyalás nem az igazságügyi miniszter világa. Ha ez továbbra is így marad, akkor szerintem nem sok esélye van annak, hogy a találkozóra sor kerül, legalábbis nem a tervezett időpontban. Közeledik az év vége, az időszak, amikor hosszú időn keresztül semmiféle kormányzati tevékenység nem következik be. Ez a december derekáig történő találkozó nagyon fontos volna annak érdekében, hogy még lehessen olyan kormányzati és törvényalkotási intézkedéseket elfogadni, amelyek lehetővé tennék, hogy az ügyvédi kamarák nyugodt lelkiismerettel tekintsenek el a munkabeszüntetéstől. A jelenlegi helyzetet azonban nem látom érettnek arra, hogy megszülessék egy ilyen határozat. Mondom ezt annak tudatában, hogy korábban december 11-re hívták össze a SZÜK közgyűlését. A munkabeszüntetés kihirdetése közgyűlési határozattal történt, ezért a határozat hatályon kívül helyezése is kizárólag így történhet meg. Szép volna, ha december 10-e után 11-én már továbbléphetnénk, de ahogyan már mondtam, ennek nagyon sok realitását nem látom – fogalmazott Józsa.