Az oktatási-nevelési intézmények finanszírozásáról szóló szabályzat számos gondot felvetett a tanintézményekben. A kis létszámú osztályok megmaradásának, valamint a kétnyelvű iskolai szakmunkatársak foglalkoztatásának a kérdése továbbra is foglalkoztatja az intézményeket. Mivel ezek a gondok nemcsak a kisebbségek nyelvén folyó oktatás sajátjai, hanem az ország területén minden iskolát érintenek, felmerült a szabályzat módosításának igénye. De hogy mikor és ki vizsgálja felül az oktatási intézmények finanszírozásáról szóló szabályzatot? – egyike volt azoknak a kérdéseknek, amelyeket Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője Srđan Verbić oktatási miniszternek intézett a tegnapi parlamenti ülésen.
(Fotó: Ótos András)
– A korábbi években ezekben a kérdésekben mindig valamilyen módon segítőkészebbek, nyíltabbak voltak az oktatási minisztérium munkatársai, most teljes elutasítással találkoztunk a kis létszámú osztályok megtartása kapcsán. Ezért ezt a kérdést magasabb politikai szintre emeltük, de mindemellett fontosnak tartottuk, hogy a parlamentben is elhangozzanak ezek a kérdések. A parlamenti ügyrend szerint a miniszter 15 napon belül köteles írásban választ adni a feltett kérdésekre. Az ülésen feltett kérdéseket írásban is leadtam, minden kérdéshez indoklást is írtam, amellyel konkrét példákra hívtam fel a figyelmet. Olyan példákra, amelyekkel az iskolák már vagy az iskolaigazgatóságon keresztül vagy pedig a minisztériumnak írt levélben felkeresték már a minisztériumot, de a minisztériumból eddig nem érkezett válasz – emelte ki Vicsek Annamária. Rámutatott, bár már egy hónapja folyik a tanév, a gondok most sem hárultak el, így az alkotmányra, illetve azokra a törvényekre hivatkoztak, amelyek a kisebbségi oktatás jogosultságát, illetve a kisebbségi tannyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, hogy megoldást találjanak a kis létszámú osztályok megmaradására és a kétnyelvű szakmunkatársak foglalkoztatására is.
– Az oktatási-nevelési intézmények finanszírozására vonatkozó szabályzat olyan problémákat okozott, amelyek minden oktatási-nevelési intézményre rányomták a bélyegüket. Az esetek többségében nem kifejezetten kisebbségi oktatási problémáról van szó, de a kisebbségi nyelven folyó oktatás esetében a kevés tagozattal működő iskolákat többszörösen is érintik ezek a rendelkezések – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. Kiemelte, az iskolákba eljuttatott szakmai útmutató határozta meg, hány fővel ismerhető el az osztály. De mint mondta, a miniszter diszkréciós joggal rendelkezik, ő bizonyos esetekben jóváhagyhatja a kis létszámú osztályokat.
– Tudunk olyan hegyvidéki, illetve falusi iskolákról, ahova összesen 14 gyerek jár. Biztosan vannak még olyan iskolák, ahol kis létszámú tagozatokat hagytak jóvá. Azt kértünk a minisztertől, hogy a kisebbségi oktatás esetében is éljen ezzel a diszkréciós jogával. Hagyja jóvá azokat az osztályokat, amelyek 15-nél kisebb létszámmal rendelkeznek – mondta Vicsek Annamária.
Vicsek Annamáriától megtudtuk azt is, hogy a tartományi oktatási titkárság ugyan elkészítette az oktatási, nevelési intézmények finanszírozásáról szóló szabályzat módosítási indítványát, amelyet a nemzeti tanácsok is véleményeztek már, mégsem nyújtották be, kiderült ugyanis, hogy a minisztérium is tervezi ennek a szabályzatnak a módosítását.
– A szerb tannyelvű iskolákra is hátrányosan hat ez a szabályzat, és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalás után felülvizsgálják a szabályzat rendelkezéseit, és esetleg módosítani fogják. Ezért nem nyújtotta be a tartományi oktatási titkárság a módosítási indítványt. Erre vonatkozott az utolsó kérdésem: mikor fogja az oktatási minisztérium felülvizsgálni a finanszírozási szabályzatot, illetve kik lesznek abban a munkacsoportban. Ebbe a munkába bevonják-e a nemzeti tanácsokat is? Ez a szabályzat nem ismeri fel a kevés (kevesebb mint 30) tagozatos iskolákat, de a sok tagozattal rendelkező (több mint 110 tagozatos, több objektumban működő) iskolákat sem, sem pedig a tehetséggondozó iskolákat, mint a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium vagy a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, ahol olyan tanerőre van szükség, amely szakképzett a tehetségek különleges megsegítésére, ám az iskolák sok esetben arra kényszerülnek, hogy más iskolák munkaerő-feleslegként feltüntetett tanárait alkalmazzák, akik nem szakképzettek erre a munkára – mondta.
– A finanszírozási szabályzat határozza meg a tagozatok száma alapján, hogy hány tanórán kívüli alkalmazottat: igazgatóhelyettes, takarítót, szakmunkatársat foglalkoztathat az iskola. Amíg korábban rendelkezhetett pedagógussal és pszichológussal is az iskola, most csak egy szakmunkatárssal dolgozhat, és ebben az esetben a törvény szerint az iskolaigazgató dönti el, kit tart meg. A jelenlegi törvényrendelkezések szerint az igazgató azt az alkalmazottat kell hogy előnyben részesítse, aki állandó munkaviszonyban van, a gyakorlatban pedig találkozunk olyan esettel, amikor ez a szakmunkatárs nem beszél magyarul, pedig szükség van arra is, hogy a szakember beszélje az iskolában folyó oktatás nyelvét. A miniszter ígérete szerint az az alkalmazott élvez előnyt, aki beszéli az iskolában folyó oktatás minkét nyelvét, ám sokkal nagyobb súlya van, ha erre a kérdésre írásban ad választ. Erre ugyanis hivatkozhatunk később is – mutatott rá.
