Az igazságügyi tárca megfelelő intézkedéseket tett a preševói emlékmű eltávolítása érdekében, Szerbia azonban semmiképp sem kívánja tovább rontani a kialakult helyzetet – fogalmazott tegnapi nyilatkozatában a Preševo, Medveđa és Bujanovac Felszabadítási Hadserege (UÇPMB) elhunyt tagjainak emlékére felállított emlékmű kapcsán Ivica Dačić kormányfő. Hozzátette, hogy az állam egyrészt nem akar újabb konfliktusokat szítani, másrészt viszont azt sem fogja megengedni, hogy a saját területén legyen kitéve efféle provokációknak. Dačić szerint az állami szerveknek kell meghozniuk az emlékmű eltávolítását előirányzó döntést, melynek törvényes folyamat részét kell képeznie. Az igazságügyi minisztérium, ennek megfelelően, arra utasította az emlékmű felállításában részt vevő személyeket, hogy most maguk távolítsák azt el. Ha nem tesznek eleget ennek az utasításnak a megszabott határidőn belül, akkor a rendőrség fogja megtenni az állami szervek utasítására – tette hozzá.
– New Yorkban sem lehetne emlékművet emelni az al-Kaida elhunyt tagjainak, ugyanígy Szerbiában, egy város központi terén sincs helye egy ilyen emlékműnek. A legjobb az lenne, ha az albánok maguk távolítanák el vagy az állammal egyeztetve helyeznék át azt egy alkalmasabb területre – nyilatkozta Dačić.
A feloszlatott különleges rendőralakulat (JSO) albánellenes fenyegetéseivel és az ugyancsak feloszlatott ANA albán alakulat válaszával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: nem érti, hogyan adhatnak ki nyilatkozatokat már nem létező különítmények, s hozzátette: az lenne a számukra a legjobb, ha „nyugdíjban maradnának”. Mint ismeretes, a kormányfő-belügyminiszter korábban január 17-ét szabta meg végső határidőként a dél-szerbiai albánok számára, addig kell eltávolítaniuk a felállított emlékművet.
A SZERB–ALBÁN-KONFLIKTUS METAFORÁJA
A téma kapcsán Dušan Janjić szociológus tegnap azt mondta, hogy szerinte ugyanúgy, ahogyan Preševo központjából el kellene távolítani az albánok által emelt emlékművet, Dobrošin központjából is át kellene helyezni a cepotinai katonai bázisba az elesett szerb csendőrök tiszteletére felállított emlékművet. Irreális kijelentések és végrehajthatatlan intézkedések bejelentései helyett Tomislav Nikolić államfőnek és Ivica Dačić miniszterelnöknek Janjić szerint inkább arra kellene törekedniük, hogy minél előbb napvilágot lásson az emlékművekről szóló törvény, amely pontosan meghatározná, ki hol kinek állíthat emléket.
– Az a kormány, amely bizonyította, hogy a politika megváltoztatására és arra törekszik, hogy elkerülje a vitát a legerősebbekkel, vagyis a NATO-val és az Egyesült Államokkal, az emlékmű esetében már azoknak az albánoknak a csapdájába esik, akiknek éppen az felel meg, ha veszekszik a NATO-val és az USA-val.
Hozzátette, hogy a jelenlegi kormánynak szakítania kellene Slobodan Milošević, Nebojša Čović és Boris Tadić politikai módszereivel, vagyis azzal, hogy incidensek előidézése révén kívánja növelni a tárgyalóerejét. Ezt ugyanis, magyarázta, csakis a legerősebbekkel, vagyis a NATO-val, az USA-val és az EU-val történő együttműködés révén lehet növelni. Azzal is fel kéne hagyniuk, folytatta Janjić, hogy szívesen és kevésbé szívesen látott személyekre osztja fel az albánok képviselőit. A szerbiai vezetőknek meg kell érteniük, hogy az albánok által megválasztott bármelyik képviselőre tárgyalópartnerként kell tekinteni – közölte.
– A preševói emlékmű csupán metaforája a megoldatlan szerb–albán-problémáknak, a koszovói szerbek rendezetlen helyzetének, a koszovói státus kérdésének, továbbá a dél-szerbiai albánok és Belgrád viszonyának. Amikor a párbeszéd jó irányba kezd haladni, akkor a konfliktusokból táplálkozók emlékműveket állítanak és a hozzájuk kapcsolódó viszályokat próbálják gerjeszteni – vélekedett a szociológus.
JÁTÉK AZ IDEGEKKEL
Aleksandar Radić katonapolitikai elemző szerint Szerbia számára a tárgyalások jelentenék a legjobb megoldást az emlékmű kapcsán, mert annak erőszakos eltávolítása éppen azoknak az albánoknak a malmára hajtaná a vizet, akik azt odahelyezték. Egy olyan provokációról van szó, amellyel meg szeretnék nyitni Dél-Szerbia kérdését addig, amíg Brüsszelben folynak a tárgyalások Koszovóról – fejtette ki. Azt is hozzátette, hogy a szerb állam már évek óta eltűr hasonló emlékműveket.
– Az albánok az eddigiek folyamán is emeltek már emlékműveket. Az állam mindezt tolerálta, mivel azonban most megnövekedett a média nyomása, olyan személyek, akiknek fontosabb a média által róluk közvetített kép a valóságnál, fenyegetőzni kezdtek a probléma megoldásával – közölte Radić.
Az idegekkel folytatott játéknak titulálta azt, ami a Preševo központjában elhelyezett emlékmű kapcsán történik, s azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a kormány ne tegyen meggondolatlan és radikális lépéseket a közvélemény nyomásának engedve. Egy ilyen beavatkozás ugyanis szerinte a másik fél érvelését erősítené csupán.
– Ha figyelembe vesszük, mi minden történt az eddigiekben, komolytalannak tűnnek és bizonyára a médiaszereplés céljait szolgálják azok a kijelentések, amelyek bizonyos határidőt kijelölve az emlékmű eltávolítását helyezik kilátásba éppen a párbeszéd folyamatának kezdetén – összegezte.
A dél-szerbiai biztonsági körülményekről szólva a katonai elemző veszélyforrásnak nevezte az albán félkatonai erők jelenlétét.
