Csütörtökről péntekre virradó éjjel ért véget Brüsszelben az Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök között megtartott negyedik tárgyalás, melyen ezúttal is Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közvetített. A csütörtök esti munkavacsoráról az első információk éjfél után jelentek csak meg, s ezután a két kormányfő a külön-külön megtartott hajnali sajtótájékoztatókon ismertette a találkozón megvitatott kérdések részleteit.
Ivica Dačić szerb kormányfő arról a megegyezésről számolt először be, mely az adminisztratív átkelők vámkezelését illeti, s melynek értelmében a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkön begyűjtött vámilletékeket egy, az EU által létrehozott alapba fizetnék be, mely Észak-Koszovó fejlesztésével foglalkozna. Ezzel elkerülhetővé válna az, amitől a szerb oldal tartott: történetesen, hogy a szerbekhez érkező árukra kirótt vám Prishtina tulajdonába kerüljön.
Az alapot Ivica Dačić elmondása szerint közösen igazgatná Koszovó, Szerbia és az Európai Unió, a pénz az EU által kijelölt kereskedelmi bank számlájára kerülne. Mint mondta, a technikai jellegű részletkérdéseket még meg kell majd vitatni, s a megbeszélteket átmeneti megoldásként kell kezelni. A miniszterelnök azt mondta, ez a tárgyalás volt az első, melyen Észak-Koszovó egyediségéről is vitát sikerült nyitni Brüsszelben. Közölte, hogy szó esett a párhuzamos intézményekről is, melyekkel kapcsolatban olyan megoldást keresnek, ami a szerb és az albán fél számára is elfogadható lenne. Dačić közölte, minderről szó lesz a februárban megtartandó kétnaposra tervezett tárgyaláson is.
Hashim Thaçi a prishtinai médiának nyilatkozva azt közölte, hogy az egyeztetések legújabb fordulója a helyzet normalizálásának az irányába mutat. Kiemelte: tiszteletben fogják tartani az észak-koszovóiak azon jogát, hogy maguk válasszák meg képviselőiket. Arról is beszámolt viszont, hogy a szerb hatalom először kötelezte el magát az észak-koszovói párhuzamos biztonsági rendszerek, intézmények leépítése és Koszovóból való eltávolítása iránt. Szerinte a vámilletékek megfizettetése a koszovói jogszabályokkal összhangban fog majd végbemenni, s Prishtina támogatni fogja az északi régió fejlődését szolgáló alapot, hiszen ennek a régiónak nagy szüksége lenne fejlesztésekre. Elvetette annak lehetőségét, hogy a szerbiai platformról tárgyaljon a jövőben. Mint hozzátette: arra az asztalra nem tehetik le a platformot, melynél Koszovó képviselői is ott ülnek.
Dačić később a B92-nek adott interjújában megcáfolta, hogy megegyezés született volna a párhuzamos intézmények megszüntetéséről is. Mint mondta, arról tárgyaltak csupán, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nélkül hogyan teremthetők normális életkörülmények az észak-koszovói szerb közösség számára, figyelembe véve a szerb parlament által elfogadott Koszovó-ügyi tervezet javaslatait is. Hozzátette: olyan új intézmények kiépítéséről volt szó, melyek továbbra is a szerbek intézményeinek számítanának, de azokat Prishtina is el tudná ismerni.
SZERBIAI VÁMRENDSZERT AKARNAK
A brüsszeli megegyezés hírére reagálva pénteken Krstimir Pantić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának helyettes vezetője és Kosovska Mitrovica polgármestere úgy vélekedett, hogy az a koszovói szerbek érdekeit szolgálja. Véleménye szerint a szerb parlamentben elfogadott határozattal és Tomislav Nikolić platformjával összhangban a szerb félnek sikerült kikerülnie a különféle csapdákat, és olyan megoldást kieszközölnie, amelyik garantálja az észak-koszovói szerbek tényleges autonómiáját.
Zubin Potok polgármestere már kevésbé derűlátó a megegyezés kapcsán. Slaviša Ristić kijelentette, hogy a szerbek sosem fognak vámot fizetni Prishtinának és az el nem ismert Koszovónak. Az álláspontunk világos, hangsúlyozta, Szerbiával egy vámrendszerbe akarunk tartozni, s Szerbiának akarjuk az illetékeket fizetni. Megcáfolta Dačić azon kijelentését, hogy a brüsszeli megállapodás az észak-koszovói szerbek akaratát tükrözi.
Dragiša Milović zvečani polgármester nem kívánta kommentálni a megállapodást, mert, mint mondta, annak részleteiről egyelőre kizárólag a médiából értesült. Arról számolt be, hogy hétfőn együttes ülést tartanak majd az észak-koszovói szerb községek vezetői és képviselő-testületei, melyen állást foglalnak majd a brüsszeli tárgyalások eredményeivel kapcsolatban is. Hozzátette azonban, hogy a koszovói szerbek a szerbiai adó- és vámrendszer részeként szeretnék látni helyi önkormányzataikat, s ezt az álláspontot a jövőben sem kívánják módosítani.
ÁLLAMELLENES TEVÉKENYSÉG
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt képviselője, a szerb tárgyalócsoport korábbi vezetője szerint majd csak az előttünk álló időszakban derül ki, mit is irányoz elő a brüsszeli megállapodás valójában. Ha a Prishtina által már korábban beharangozott észak-koszovói alap létrehozása áll annak középpontjában, akkor azt nem nevezhetjük jó megoldásnak – értékelte. Szerinte a megállapodás lényegét még jó ideig titokban fogják tartani, annak ellenére, hogy a képviselőház rendszeres beszámolók közlésére kötelezte a Koszovóval folytatott párbeszéd részleteivel kapcsolatban a kormányt. Stefanović szerint már egészen más lenne a helyzet, ha valóban az EU irányítása alatt álló alapról lenne szó, s nem arról, amelyet a prishtinai vezetés évek óta próbál a szerbekre kényszeríteni. Ha tényleg mindhárom tényező irányítani fogja az alapot, akkor mindez Thaçi malmára hajtja a vizet, aki már régóta kísérletezik azzal, hogy több pénzzel a koszovói intézmények elismerésére bírja az észak-koszovói szerbséget – állapította meg Stefanović.
Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke az államiság aláásásának nevezte a megszületett megállapodást, s ismételten lemondásának benyújtására szólította fel Ivica Dačić kormányfőt. Mint közölte, követelik a Szerbiai Alkotmánybíróságtól az integrált határellenőrzéssel kapcsolatos megállapodás teljesítésének azonnali megszüntetését, mert Dačić legutóbbi megbeszélései teljesen aláássák a szerb államiságot. Véleménye szerint a vámilletékek megfizettetéséről szóló döntéssel Szerbia és Koszovó között államhatárt húzott meg Dačić és Thaçi. Mivel a kormányfő államellenes tevékenységet fejt ki, azonnali lemondását követeli az SZDP, s Koštunica szavai szerint amennyiben az alkotmánybíróság nem reagál továbbra sem a párt felszólításaira, az a bíróságnak az alkotmányos rend megbontásában vállalt bűnrészességéről tanúskodik.
A Liberális Demokrata Párt üdvözölte a vámokról szóló megállapodást. Čedomir Jovanović pártelnök szerint hasznos megoldásnak számít a különálló alap létrehozásáról szóló megegyezés, a koszovói kérdés tartós megoldását azonban csakis teljes politikai szemléletváltással lehetne elérni. A megállapodásoknak akkor van értelmük, ha valódi politikai reformokat idéznek elő Szerbiában, s nem azt a célt szolgálják, hogy fokozzák a nemzetieskedést, s azok politikai pontszerzését, akik már bizonyították a múltban, hogy képtelenek a helyzet rendezésére – szögezte le.
