December 17-én előrehozott köztársasági és tartományi parlamenti választásokat tartanak, de Belgrádban, valamint egyéb helyi önkormányzatokban is megszervezik a rendkívüli választásokat, erősítette meg csütörtökön este a Prva tv vendégeként Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Rámutatott, amikor egyesek a hatalom legitimitásával kapcsolatban mesterséges válságot generálnak, fontos, hogy a polgárok kifejthessék véleményüket az államvezetés politikájáról.
Aleksandar Vučić szerint az ellenzék azért követelte a választásokat, hogy padlóra küldje Szerbiát és szétrombolja az elmúlt évtizedben jegyzett előrehaladást. Azt ugyancsak közölte, hogy bokros teendői miatt alig tud majd időt szakítani a kampányban való részvételre.
– A polgárok tudják, melyek azok a reformok, amelyeket az ország fejlődésének érdekében hajtottunk végre. Azt is tudják, hogy az egykori Jugoszlávia tagállamai közül Szerbia az egyik, ahol a legmagasabb az életszínvonal. Az utóbbi tizenegy évben a GDP szinte a duplájára növekedett, az átlagnyugdíj 2012-ben 302 euró volt, 2024, januárjában 390 euró lesz, az átlagbér 329 euró volt, az idén decemberben eléri a 820 eurót. Autópályákat és kórházakat építettünk. Az eredmények magukért beszélnek, nincs okunk menekülni a választások elől – fejtette ki Vučić.
VUČIĆ 10-15 SZÁZALÉKOT HOZHAT
Már akkor tudni lehetett, hogy az előrehozott belgrádi és köztársasági választásokkal egy időben rendkívüli tartományi és helyi önkormányzati választásokat is tartanak, amikor az ellenzék papírra vetette előbbivel kapcsolatos követelését, fejtette ki Cvijetin Milivojević politikai elemző. Hozzátette, a választásokat azért vonják össze, hogy népszerűségével Vučić növelje a Szerb Haladó Párt támogatottságát. Ha Vučić „adja” a nevét, az SZHP legalább 10-15 százalékkal több szavazatot szerez, mint nélküle, véli. Rámutatott, az ellenzék annyira sürgette a rendkívüli választások kiírását, hogy közben megfeledkezett a választási feltételek jobbá tételével kapcsolatos követelésekről. „A helyzet az, hogy az ellenzék elfogadta a szerfelett rövid választási kampányt, miközben a média továbbra sem szabad. Ez politikai öngyilkosság” – véli Milivojević.
TÁRSTETTESSÉ VÁLHAT A POLGÁROK MEGTÉVESZTÉSÉBEN
Az alkotmányos szabályozás okán Aleksandar Vučić nem lehet az SZHP listavezetője, de a lista Vučić nevével sem fémjelezhető, nyilatkozta Zoran Gavrilović, a Társadalomkutató Iroda (BIRODI) igazgatója. Szerinte a Korrupcióellenes Ügynökségnek nem volt elég bátorsága „meglátni” a tényt, hogy alárendeltségi viszony alakult ki, azaz 2020-tól kezdve az SZHP parlamenti képviselői a köztársasági elnök alárendeltjei. Gavrilović arról is beszélt, hogy a BIRODI felmérése szerint az SZHP szavazóinak csupán a 20 százaléka voksolna a pártra, ha nem Vučić áll a párt élén, vagy nem támogatja a párt listáját.
– Ha ismét nevét adná a listához, az elnök marketingszereplővé válna és társelkövető lenne a polgárok megtévesztésében. A három szinten összevont választások valójában egy választás lesz, amelynek során az embereknek arról kell dönteniük, támogatják-e Vučićot, vagy sem. A polgárok nem a jelöltek rátermettsége, vagy a programok alapján voksolnak majd – vélekedett Gavrilović.
66 önkormányzatban esedékes December 17-én 66 helyi önkormányzatban – köztük Belgrádban, Smederevóban, Leskovacon, Šabacon, Loznicában, Kruševacon, Novi Pazarban, Kragujevacon és Kraljevóban – szervezhetik meg az előrehozott választásokat, ezek egyike sem vajdasági. Az N1 tv a lista alapjául a polgármesterek korábbi lemondását vette. Ha valamelyik önkormányzatban a szeptember végi-október eleji lemondásoktól számított 30 napon belül esetleg új polgármestert választanak, ott nem lesz előrehozott választás. |
Támogatottsági mutatók A STATA Ügynökség pénteken közzétett felmérése szerint, ha most vasárnap tartanák meg a választásokat, a szavazók 36,6 százaléka voksolna az SZHP-re, 8,8 százaléka a Szabadság és Igazságosság Pártjára, 7,7 százaléka a korábban a Néppártból távozó Miroslav Aleksić vezette Szerbiai Népmozgalomra, míg 7 százaléka a Szerbiai Szocialista Pártra. A Zdravko Ponoš vezette Szerbia Közép támogatottsága 4,3 százalékos, a Dveri Szerb Mozgalomé 3,9 százalékos, a Zöld-bal Fronté 3,8 százalékos, a Környezetvédelmi felkelésé 3,5 százalékos, a Fogadalomtevők Szerb Pártjáé 3,4 százalékos, míg az Új Szerbiai Demokrata Párté 3,1 százalékos. A megkérdezettek 4,3 százaléka valamelyik nemzeti kisebbségi pártra voksolna. |
Nyitókép: Képernyőfelvétel