Tonino Piculával, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjével tárgyalt kedden Belgrádban Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke. A fő téma az Európai Parlament új, Szerbia előrehaladásáról szóló jelentéstervezetének kidolgozása volt.
– Az EP képviselőknek március 6-ig van lehetőségük arra, hogy módosítási indítványt adjanak be a dokumentumra. Reális képet kell festeni Szerbiáról, fel kell ismerni azokat a reformokat, amelyeket a csatlakozási folyamat előmozdítása érdekében tett az elmúlt időszakban – írta Kovács Elvira Facebook-bejegyzésében ma.
Fotó: Facebook/Kovács Elvira
Tonino Picula, az Európa Parlament szerbiai jelentéstevője hétfőn háromnapos látogatásra érkezett Belgrádba. A Szerbia eurointegrációs útjának előrehaladását értékelő jelentéstervezet kapcsán a megbeszéléseket Kovács Elvirával, a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának elnökével kezdte meg.
– A csütörtökön bemutatott jelentés első tervezete valójában egy vázlat, amire március 6-ig az Európai Parlament képviselői módosítási indítványt nyújthatnak be. Legtöbbször pár száz módosítási indítvány érkezik ilyenkor a jelentésekre. Kompromisszumos jelentést kell ezek után összeállítani, amiről április végén várható a szavazás az EP külügyi bizottságában – mutatott rá lapunknak Kovács Elvira. Elmondta azt is, hogy Tonino Picula ma találkozik a hatalmi pártok és az ellenzék parlamenti frakcióinak képviselőivel, valamint Ana Brnabić házelnökkel.
– Beszélgetésünk során igyekeztem szakmailag, objektívan rámutatni a jelentés bizonyos részleteire, ugyanis a jelentésnek teljesítésalapúnak kellene lennie, de ezúttal inkább politikai jelentésről van szó. Nagy hangsúlyt fektet ugyanis az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésére, miközben egyetlen dokumentum sem kötelezi Szerbiát arra, hogy száz százalékban hangolja össze külpolitikáját az EU-val ebben a fázisban. Megkértem, tüntessék fel, hogy az értékek nyomán Szerbia ugyanazt gondolja, mint az unió: elítéli az agressziót, segíti Ukrajnát, miközben Szerbia Ukrajna felé irányuló támogatásáról nem is ír a jelentés. Ígéretet kaptam, hogy ezt pótolni fogják, indítvány formájában – mutatott rá Kovács Elvira. Majd kitért azokra az állandó témákra, amelyek kapcsán Szerbiát mindig bírálat éri: a médiaszabadság, vagy a választási feltételek, ám a jelentésben e terén is pontosításra volt szükség.
– Néha úgy tűnik, hogy a régi megfogalmazásokat írják át, annak ellenére, hogy Szerbia módosította bizonyos törvényeit. A REM (Elektronikus Műsorsugárzókat Szabályozó Testület – szerz. megj.) tanácstagjainak megválasztásával késünk, de gyakorlatilag a folyamat végére értünk, amikor a 18 tagjelölt közül 5 visszavonta a jelölését. Most egy kicsit tanácstalanul állunk az előtt, hogy újra kell-e kezdeni az egész folyamatot, vagy folytathatjuk – mondta, majd rámutatott:
– Jó lenne ha az a Európa Parlament vagy a jelentéstevő, vagy más intézmények felszólítanák a frakciók képviselőit, hogy folytassák a munkát a választási feltételek javításával megbízott munkacsoportban, ugyanis az ODIHR-ajánlások alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a munkacsoport nincs blokád alatt. Az ellenzéki képviselők, mint ismeretes, néhány hete kiléptek ebből a munkacsoportból – hívta fel a figyelmet Kovács Elvira.
Elmondta azt is, hogy a jelentés első tervezetében az sem világos, hogy a civil szervezetek működésével kapcsolatos bírálat mire vonatkozik. Kiemelte, a civil szervezetekkel foglalkozó szerbiai tanács is blokád alatt van jelenleg.
– A jelentéstervezetben van egy olyan rész, amely arra utal, hogy nincs előrelépés egyes területen, vagy nagyon határolt, minimális. Probléma, hogy az eurointegráció folyamata túl hosszú, több mint 10 éve tart. Ám vannak olyan követelmények, amelyeket a csatlakozás pillanatában kell teljesíteni. Ezért van az, hogy bizonyos helyeken nincs előrelépés, mert nem is lehet. Feltehetően ezt az illetékes minisztérium munkatársaival beszélik át – mondta Kovács Elvira.
Arra a kérdésünkre, hogy ez a jelentés befolyásolhatja-e a következő tárgyalási fejezetcsomag, a 3. klaszter megnyitását, amit januárra, illetve februárra ígértek, azt válaszolta, ez a jelentés, bár nem kötelező érvényű, de fontos.
– A klaszternyitás kapcsán is kértem a jelentéstevőt, ha már az Európai Bizottság négy jelentésében utaltak arra, hogy Szerbia erre technikailag készen áll, akkor ennek a jelentésnek az utolsó bekezdésében is feltüntethetnék. Nem biztos, hogy meggyőztem. Jelenleg egyértelmű, hogy február végén nem lesz klaszternyitás. Arra viszont van még remény, hogy az EU lengyel elnöksége alatt erre sor kerüljön. Ehhez azonban fontos, hogy a szerbiai parlament megkezdje a munkát és konkrétumokat mutasson fel azon vállalásokból, amiket még novemberben a nonpaperben megfogalmaztunk – mondta.
Nyitókép: A tárgyalás pillanatai (Fotó: Facebook/Kovács Elvira)
