A riói olimpia zárónapján szervezték meg Topolyán a mi külön bejáratú olimpiánkat, az immár hatodik Vajdasági Parasztolimpiát, amelyre ezúttal is tartományunk számos településéről érkeztek versenyzők és természetesen szurkolók is. Az eddigi hagyományokhoz híven nemcsak az izgalmakon volt a hangsúly, hanem ugyanennyire vagy talán még fontosabb volt a szórakozás és a nevetés, utóbbi sajnos leggyakrabban mások kárára, de ez egy ilyen műfaj. A több mint negyven férfi versenyző tizenegy versenyszámban bizonyította rátermettségét. A vetélkedő az okosparaszt-teszttel kezdődött, amely az eddigi évek tapasztalatai szerint a legnehezebb versenyszám, melyben a versenyzők némelyike több mínusz pontot is összegyűjtött. Ezt követte többek között a tojásfutás, a kerékpártolás, a gumicsizma-hajítás, a szalmabáladobás, valamint az utolsó, a mindent eldöntő versenyszám, a petrencerúdtartás. Utóbbi számban nyolcan vettek részt. Tavaly a verseny végső győztese tartotta legtovább a rudat, az idén a végső győztes, a bácskossuthfalvi Hajdú Károly a második lett ebben a versenyszámban, így talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy ez a szám igen nagy hatással van a végeredményre.
Az idén először női kategóriát is hirdettek. A legügyesebb parasztmenyecske címért tizenöten versengtek. A hölgyek szintén okosparaszt-teszttel kezdték a versenyt, de nekik más típusú kérdéseket kellett megválaszolniuk, mint a férfiaknak. Ezt követően még további hat számban bizonyítottak, többek között gumicsizma-hajításban, tojásfutásban, babválogatásban és legvégül csavarok víz alatti összeillesztésében. Végül a völgyparti Magosi Anikó nyert, akiről az is kiderült, hogy a közelmúltban kötött házasságot.
A vetélkedőt követően Tomik Nimród, az eseményt szervező Topolyai Gazdakör vezetőségi tagja összegezte az idei Parasztolimpiát:
– Minden induló előtt megemelem a kalapomat, mert egyrészt egyéni a verseny, és így kell megmutatni, hogy ki a legény a gáton, másrészt fizikailag igen komoly felkészülést igényel, ráadásul nagyon sok múlik a szerencsén is. Minden évben vannak új játékosaink, és azok is, akik az előző években jó teljesítményt nyújtottak, visszatérnek, hiszen látnak esélyt arra, hogy a legjobb nyolcba bekerüljenek. Az idei mezőnyben három korábbi győztes is jelen volt, ők megint bejutottak a legjobb tizenhat közé. Többen legyintenek vagy egy kicsit meg is mosolyogják a mi Parasztolimpiánkat, de én azt mondom, hogy egyrészt jó felkészültséget igényel, másrészt komoly edzettségi állapotban kell lenniük a versenyzőknek, akik jó eredményt akarnak elérni. Ami a hölgyek kategóriáját illeti, igény mutatkozott rá korábban is, és örülök neki, hogy voltak jelentkezők, akik vállalták a kihívást, másrészt pedig az idősebb korosztály képviselője is igen jó eredményt ért el. Természetesen arra azért igyekeztünk odafigyelni, hogy fizikálisan ne legyenek túlságosan megterhelőek ezek a játékok – nyilatkozta Tomik.
Mint minden sportversenyen, itt is születnek rekordok. Az idén ez elmaradt, de a szervezők már a jövő évi eseményen szeretnék ezt kiküszöbölni, legalábbis a gumicsizma-hajítás terén:
– A gumicsizma-hajításban az idén nem született rekord, de igyekszünk valahol bejegyeztetni, hogy az itt elért eredményt országos szinten is ismerjék el. A következő évben szeretnénk felvenni a kapcsolatot a Finn Csizmahajító Szövetséggel, hiszen ez náluk egy nemzeti sport, és a szövetség elnöke egy többszörös világbajnok. Ők más stílusban hajítják a csizmát, érdemes lesz tanulni tőlük, hisz míg nálunk 25-30 métereket dobnak a férfiak, addig ők hatvan méter feletti dobásokra is képesek – tudtuk meg Tomiktól.
Az eddigi években igen népszerű volt a malac- és a nyúlfogó verseny.
– Az idén specifikus volt a malac- és a nyúlfogó verseny, az előző években ugyanis azt tapasztaltuk, hogy több száz gyerek is kilátogatott az eseményre, és a balesetek elkerülése végett egy kicsit humánusabb megoldáson gondolkodtunk. Ezért rajzpályázatot hirdettünk meg, és a résztvevők között kisorsoltuk a nyulakat, malacokat, sziámi macskákat és egyéb értékes nyereményeket, amiket a szponzoroknak köszönhetünk. Remélem, ebből is hagyományt tudunk teremteni. Én nagyon boldog vagyok, hogy a gyerekek sok érdekes rajzot készítettek, hiszen a téma a Parasztolimpia volt – mondta Tomik Nimród.
Az eredményhirdetést követően Magosi Anikó nyilatkozott lapunknak:
– Hál' istennek, a kezem és a lábam is tudta a dolgát. Nagyon reménykedtem a győzelemben. Szoros volt a verseny, nagyon ügyesek voltak a többiek is. Számomra a tojásfutás volt az egyik legnehezebb versenyszám, el is ejtettem a tojást, de szerencsére sikerült felkapnom, és mondhatom, hogy a csavarok összeillesztése is nagyon jól ment.
A bácskossuthfalvi Hajdú Károly az idén vett részt először a versenyen, és azonnal sikerült megszereznie a legnagyobb paraszt címet. Ő így értékelt:
– A versenyre főleg lelkileg kellett felkészülnöm, mivel fejben kellett először eldönteni az egészet. A mezőny nagyon kemény volt, de csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy minél többen jelentkezzenek, mert nagyon nagy dolog ez. Nem hittem, hogy megnyerem a versenyt, de nagyon büszke vagyok rá. A kerékpártolás nem igazán sikerült, összeakadtunk a szomszéd versenyzővel, de kijavítottuk a hibát. A kedvencem a szalmabáladobás volt. Ami a jövőt illeti, biztos vagyok benne, hogy vissza fogok térni.