Háromszor nagyobb az érdeklődés a szavazás iránt, mint 2020-ban volt azon szerb állampolgárok körében, akik külföldön élnek, ugyanis 39 777-en jelezték, hogy április 3-án részt vennének a köztársasági parlament és az államfő megválasztásában, két évvel korábban azonban erre csak megközelítőleg 13 ezer polgár tartott igényt – közölte a Tanjug hírügynökség.
A Szerbia diplomáciai képviseletein leadott igények alapján összesen 77 választóhelyet hoznak létre, kétszer többet, mint amennyire 2020-ben igény volt.
Azoknak az állampolgároknak, akik annak ellenére, hogy külföldön tartózkodnak, mégis élni kívánnak polgári kötelezettségükkel, Szerbia valamelyik diplomáciai-konzuli kirendeltségénél március 12-éig kellett regisztrálniuk. Mint arra a Tanjug rámutatott, ahhoz, hogy egy szavazóhelyet megnyissanak, legalább 100 szavazópolgárra volt szükség.
A legtöbben Bosznia-Hercegovina területén fognak szavazni, ugyanis itt összesen 11 435 személy jelentkezett, hogy le szeretné adni a szavazatát. Erre az egész föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság területén 15 választóhelyen nyílik lehetőségük. Az egykori Jugoszlávia többi tagállamai közül Montenegróban 1165 polgár szavaz majd 5 szavazóhelyen, Észak-Macedóniában 981 polgár regisztrált, Szlovéniában 713, Horvátországban pedig 629.
Ebben az évben jelentősen nagyobb az érdeklődés Németországban, ahol 7947 polgár szavaz majd 7 szavazóhelyen. Ausztriában 3977 személy regisztrált, kétszer többen, mint két évvel ezelőtt, számukra 5 szavazóhelyet nyitnak meg. Svájcban is megnőtt a szavazásra igényt tartók száma, Zürichben háromszor többen voksolnak, mint legutóbb. Mint arra a hírügynökség rámutat, a legkevesebben Finnországban szavaznak, csupán 115-en tartottak rá igényt, Spanyolországban 118-an, Bulgáriában 125-en és Romániában 127-en. Ezekben az országokban csak egy szavazóhelyen tudják leadni a voksukat a polgárok.
A Köztársasági Választási Bizottság döntése alapján összesen 34 országban szervezik meg a szavazást, így a már említett országok mellett Belgiumban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Dániában, Olaszországban, Kanadában, Katarban, Cipruson, Libánban, Luxemburgban, Máltán, Magyarországon, Norvégiában, Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Szlovákiában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Franciaországban, Hollandiában, Csehországban és Svédországban.
Ezekben az országokban is, Szerbiához hasonlóan április 3-án reggel 7 és este 8 óra között adják le a polgárok a szavazataikat. Kivételt képez Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, ahol az időzónás eltérések miatt a szavazásra április 2-án kerül sor.
Az idei szavazás érdekessége, hogy a külhoni szerbek nemcsak a diplomáciai képviseleteken adhatják le szavazataikat, hanem egyes országokban kibérelt termekben, a szerbek egyesületénél kialakított szavazóhelyeken, illetve vállalatokban, mint ahogy azt Máltán megszervezték.
Ennek a választási folyamatnak a szabályosságát is megfigyelők ellenőrzik.
