Reggel fagy, délután rövid ujjú – így jellemezte a Blic az idei telet. Mintha nyár lenne januárban Budván – tudosított a Slobodna Dalmacija horvát lap. De legszellemesebb volt a magyarzó Pistike. Szerinte az idei telet az jellemezte, hogy egyetlen napon ízelítőt kaptunk mind a négy évszakból. „Olyan az időjárás, mint a hullámvasút.”
Tényleg furcsa volt az idei tél. Igazán hideg napok nem is voltak. Február melegebb volt, mint március közepe. Újvidéken csak háromszor volt hó. Kétszer két napig megmaradt, harmadszor csak a levegőben látszott, a földön nyoma sem volt.
Talán még örültünk is volna neki, ha ez nem jár azzal, hogy megbolondulnak a szelek. Európában megjelentek a hihetetlen sebességgel pusztító viharok (196 km/h sebességgel száguldót is jegyeztek), amelyek eddig csak más földrészeken voltak jelen. Nyugat-Európán három vihar söpört végig. Nagy-Britanniában teljes közlekedési zűrzavart keltett. Bezárt még a doveri kikötő is. Amerikában pedig már olyan jelent meg, mint az, amelyik Iowában 330 kilométeres óránkénti sebeséggel söpört végig. Mintegy 50 tornádó néhol egész városrészt döntött romba, mindenütt széttépte a távvezetékeket, elvitte a házak tetejét. És több mint 100 embert megölt.
Az éghajlat-változással járó csapás az is, hogy megjelentek a pusztító esők. Brazíliában 165 ember halálát okozták. Az ausztráliai Brisbane-ban, az ország harmadik legnagyobb városában egész utcák kerültek víz alá. Queenslandben 2300 vállalatban okozott kárt a pusztító ár.
Az emberek aggódnak. Tíz országban végzett kutatás azt mutatta, hogy a 16 és 25 éves korosztály 60 százaléka aggódva figyeli az időjárást. Kétharmaduk úgy véli, hogy „a jövő szörnyű”, 56 százalékuk szerint „az emberiség halálra van ítélve”.
Mi hozza ránk ezt a sok csapást? Köztük az évszakok összekuszálódása csak a leglátványosabb. Elsősorban az ember elpusztítja a természetet, elszennyezi világát. Kiirtja az erdőket és az állatfajokat. (Az utóbbi 50 évben az állatok 70 százaléka tűnt el a Földről, többek között 7000 rinocéroszt öltek meg.) Ahogyan az egyik környezetvédő tömören fogalmazott, „a Homo sapiens hülye”.
Az emberiség úgy döntött, hogy a változások egyik okával száll szembe. Azt állapították meg ugyanis, hogy a legnyilvánvalóbb ok, amellyel szembe is lehet szállni éppen az, ami miatt az évszakok így összekuszálódtak. Ami miatt Áder János magyar köztársasági elnök kijelentette: „Az emberiség a klímavédelem területén az utolsó órában van.” Mégpedig az, hogy a Föld felmelegszik. Az okot is megtalálták: a Föld légköre annyira megtelt szén-dioxiddal és szennyező anyagokkal, hogy nem engedi ki a világűrbe a nap sugarai által hozzánk érkező meleget.
A felmelegedés következményei egyre láthatóbbak. A szakértők szerint már ma a Föld 7,9 milliárd lakosa közül 3,3–3,9 milliárd él mind nehezebbé váló körülmények között. Mert egyformán sújtja, hogy fogy az ívóvíz, meg az is, hogy sok lesz a víz. Az ellen, hogy fogy az ívóvíz, szinte semmit sem lehet tenni. A Föld felmelegedése miatt helyenként túl sok víz: olvad a Föld a jégtakarója, hamarosan nyaralni lehet az Északi- vagy Déli-sarkon. (Az Északi-sark kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része.) Természetes, hogy ennek következtében hatalmas mennyiségű jég olvad el, s emiatt növekszik a tengerek vízszintje.
A jelenség illusztrálására a BBC brit hírrádió interjút készített Amire Latif 23 éves maldivi lánnyal. Ő elmondta, hogy amikor néhány éves külföldi tanulás után hazatért, megrökönyödve látta, hogy víz van azon a területen, ahol ő strandolt, játszott. Később utánanézett és megtudta, hogy 2100-ig a sziget 80 százaléka víz alá kerül.
Az emberiség a szaporódó bajok közül egyedül a felmegedéssel próbál szembenézni. A Párizsban elfogadott környezetvédelmi egyezmény előirányozza, hogy a felmelegedésnek nem szabad 1,5 foknál többnek lennie az iparosítás előtti korhoz viszonyítva. Ennek érdekében többek között csökkenteni kell a fosszilis eredetű energiaforrások használatát. (Ezt az egyezményt mondta fel Donald Trump az amerikai szénbányák védelmében.)
Ezzel a koncepcióval kétféleképpen szállnak szembe. Az egyik szerint téves az egész koncepció, mert a felmelegedés nem az emberi tevékenység következménye, hanem világűri tünet. Arra hivatkoznak, hogy a Föld történelmében jégkorszakok váltották egymást közbeeső felmelegedésekkel. Sőt 1850-ben véget ért egy kisebb jégkorszak és 1709-ben volt egy olyan tél, hogy egész Európa befagyott, a Földközi-tenger egyes részein 27 méteres jég volt. Különben is szén-dioxidra szükségük van a növényeknek, és a széllel termelt energia megöli a rovarokat és a madarakat.
A másik vélemény szerint csak beszélnek, de ténylegesen nem tesznek semmit a felmelegedés ellen. Ezt a véleményt újabban Greta Thunberg, a világhírűvé vált svéd lány fogalmazta meg a tavaly tartott környezetvédő értekezleten (COP), amely évente összeül. Tavaly novemberben volt a 26. összejövetele. Az ott elhanzott nyilatkozat igazát mutatja, hogy a Föld felmelegedése nem a 1,5 százalék felé közeledik, hanem már 2 százalék felé tart.
