Tajvanon az elnök, a térségben viszont kínai hadgyakorlat fogadta Nancy Pelosi amerikai házelnököt, aki Peking fenyegetései ellenére kereste fel a szigetet ázsiai körútján. A harmadik legmagasabb rangú amerikai politikusként szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Tajvant. A pekingi vezetés az amerikai–kínai kapcsolatoknak is ártó, barátságtalan és elfogadhatatlan gesztusnak minősítette a látogatást, s ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Caj Jing-ven elnök is fogadta az ázsiai körútján Tajvant is felkereső Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnököt. A harmadik legmagasabb rangú USA-politikus tajvani látogatását hevesen ellenző Kína előzőleg több figyelmeztetést küldött emiatt mindkét félnek. Ezek egyike az a – ma kezdődő – négynapos hadgyakorlat is a szigethez közeli légtérben és vizeken, ahol éles lőszert (is) használnak a kínaiak. Hadihajóik néhol húsz kilométerre közelítenék meg Tajvant, amire korábban még soha nem vállalkoztak. (Kína partvidékén, Fucsien tartományban már meg is megkezdődött egy másik katonai gyakorlat.)
A tajvani védelmi minisztérium szerint ez felér a sziget blokádjával. Mások fegyveres konfliktus kirobbanásától tartanak, hiszen négy amerikai hadihajó, köztük a USS Ronald Reagan atommeghajtású repülőhordozó is a közelben tartózkodik.
A növekvő feszültség ellenére Pelosi több tajvani politikussal találkozott. Felkereste a parlamentet is, ahol egyeztetett a testület elnökével, Ju Sji-kunnal, utána pedig – Kínából emigrált – emberi jogi aktivistákkal tárgyalt.
A tajvani elnökkel folytatott tegnapi tajpeji megbeszélése után felhívta a figyelmet arra, hogy Washington tiszteletben tartja az egy Kína elvet, ám a Tajvannal vállalt amerikai szolidaritás „fontosabb, mint valaha”. Közölte: az Egyesült Államok nem hagyja magára szövetségesét. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az USA továbbra is elszántan védelmezi a demokráciát Tajvanon és másutt a világban. Caj Jing-ven mindehhez hozzáfűzte: hazája ragaszkodik a szuverenitáshoz, a demokráciához és a sorozatos kínai fenyegetések ellenére sem hátrál meg.
Előzőleg a sziget védelmi minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a közelben rendezett hadgyakorlatával Peking meg akarja félemlíteni Tajvant. A minisztérium arról is beszámolt, hogy kínai harci gépek kedd óta többször is megsértették Tajvan légvédelmi azonosítási övezetét és felségvizeit.
Az egy Kína elv értelmében Peking saját területének tekinti az 1949-től de facto külön államként, önálló, demokratikus politikai vezetéssel működő Tajvant. Washington viszont a szuverén Tajvant támogatja és már korábban jelezte: garantálja a védelmét is. Joe Biden amerikai elnök pedig (májusban) megüzente: Tajvan esetleges kínai megszállása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész beavatkozni.
Ennek fényében aligha meglepő, hogy Peking az amerikai házelnök látogatását barátságtalan gesztusnak, sőt az USA és Tajvan provokációjának minősítette, egyszersmind jelezve: Peking részéről bármilyen ellenlépés jogos és szükséges lehet. A szigettel ellen máris gazdasági szankciókat vezettek be. Nicholas Burns amerikai nagykövetet pedig a kínai külügyminisztériumba kérették és közölték vele, hogy Pelosi tajvani látogatása sérti az egy Kína elvet.
Kínai illetékesek azt is megüzenték, hogy a Pelosi-vizit fenyegeti a térség békéjét és stabilitását, egyúttal árt a kétoldalú kapcsolatoknak. Peking ráadásul azzal riogatott, hogy a legmagasabb szintű készültségbe helyezett hadsereg „katonai műveleteket indít”, meghiúsítja a külső beavatkozást és a tajvani szeparatista kísérleteket.
A kínai tiltakozások és fenyegetések ellenére Pelosi kedden este érkezett Tajvanra. Az utóbbi 25 évben ő az első amerikai képviselőházi elnök, aki hivatalos látogatás keretében utazott a szigetre.
Már a repülőből kiszállva közleményben fejezte ki szolidaritását Tajvannal, amely – mint írta – „ma fontosabb, mint valaha, amikor a világ az autokrácia és a demokrácia közötti kényszerű választással néz szembe”.
