Bele kell törődnünk, hogy együtt kell élnünk ezzel a vírussal, nem tudni, meddig! Akár születésnapi köszöntőnek is elmenne ez a nyilatkozat. Mert ezekben a napokban van a koronavírus szülinapja. Már a második. Az történt ugyanis, hogy végleges cáfolatot kapott az a vélemény, amely szerint a vírus a kínai Vuhanban szabadult el. Kiderítették ugyanis, hogy Franciaországban már 2019 novemberében volt fertőzés. (Persze ez nem zárja ki, hogy nem kerülnek elő adatok még korábbi fertőzésekről.) Kína 2019 decemberében jelezte a járványt. E két év mérlegéből ragadunk ki néhány mozzanatot!
A vírus szerencsétlen és szerencsés országokat „fabrikált”. A legszerencsétlenebbnek Peru számít, mert minden számítás szerint náluk volt a legtöbb fertőzés: a 33 milliós országban csaknem 2,2 millió fertőzés. Az egymillió lakosra számított elhalálozást tekintve is a peruiak jártak legrosszabbul, mivel egymillió lakosra 6065 halott jutott. A kórházak helyzetét nehéz összevetni, hiszen mindenütt túlterheltek, de a szakértők mégis úgy számolnak, hogy Bulgáriában legrosszabb a helyzet.
Ez nem zárja ki, hogy más országok nem rendelkeznek gyászos rekordokkal. Félmillió halottal Európa a legsúlyosabban érintett térség. Oroszország rekordja egy nap 1075 halott, de nem sokkal jobb Romániáé sem a napi 357 halálos áldozattal. A legtöbb halottja az Egyesült Államoknak van: a legutóbbi összesítés szerint 45 301 092 fertőzött közül 735 150-en haltak meg. Utána jön Brazília, ahol 605 134 emberéletet követelt eddig a vírus, majd India (itt 451 142 áldozatot szedett a járvány), Mexikó (285 669) és Oroszország (228 453) következik.
Szerbiát a napi 8000 fertőzéssel és több mint 40 halottal is súlyosan érinti a járvány legújabb hulláma. De Nagy-Britanniát nem lehet túlszárnyalni, hiszen a napi 50 ezret is meghaladta az új fertőzések száma. A világ legszerencsésebb országa viszont Új-Zéland, ahol 94 a napi fertőzés rekordja, de az átlag 89.
A halottak száma után a kétéves járvánnyal kapcsolatban az a legszembetűnőbb, hogy a vírus hány mutációra képes. Az elsőt Nagy-Britanniában jelezték 2020. szeptember 20-án Kentben és másnap Londonban. A második mutáció az év december 18-án bukkant fel Dél-Afrikában. Akkor még senki sem gondolta, hogy az új típusú koronavírus mire képes. Az illetékesek hitték, hogy az ötödik az utolsó, és annak még – kezdetben nagy betűvel írt – nevet adtak: Delta. Azóta azonban már a 17. mutációnál tartunk, Dél-Afrikában van még egy új, és a mutációnak is van már mutációja.
A mérleg harmadik pontja az a remény, hogy a betegség megelőzhető. Ennek tanulmányozásához tudni kellett, hogy melyik társadalmi réteget érinti legjobban. (Szerbiában a halottak kétharmada férfi és fele 70 év feletti.) Számolni kellett azzal is, hogy egy oltóanyag sem nyújt teljes biztonságot. (Leghatékonyabbnak a Pfizert tartják, legtöbb vita pedig a Moderna körül alakult ki, sőt már voltak betiltások is. A kínai és az orosz hatóanyagnál viszont a politikai korlátozással is számolni kellett.) A figyelmeztető pedig annak a fiatal férfinak az esete, aki átvészelt egy fertőzést, felvette az oltásokat, ám utána belehalt az újabb fertőzésbe.
Ebben az akcióban a kormányok különböző sikereket értek el. A szeptemberi mérleg szerint már húsz országban beoltották a lakosság 70 százalékát. Legnagyobb sikert Gibraltár ért el, mert az egyetlen térség a világon, ahol az összes lakosság megkapta a vakcinát. A többiek közül Portugália mutatott fel 82 százalékos eredményt. Magyarország a jobban, Szerbia a gyengébben teljesítők között foglal helyet.
Természetes, hogy az oltóanyag elsősorban gazdasági kérdés: nem tudnak annyit gyártani belőle, amennyit nem tudnának eladni. Most hasonló versenyfutás zajlik azért, hogy ki juttassa előbb a piacra a koronavírus-fertőzés elleni gyógyszert. Nem csoda, hogy ezen a területen már volt egy csalási kísérlet is. „Csodatevő gyógyszerként” került forgalomba az Ivermectin nevű gyógyszer. Ám megjelenése utána az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és az EU-ban egybehangzóan megállapították: semmi nem bizonyítja, hogy a készítmény egyetlen embert is megmentett a haláltól, ugyanakkor voltak fertőzöttek, akik az Ivermectin szedése ellenére belehaltak a fertőzésbe. A BBC brit közszolgálati média szerint „az eredeti adatokat kijavították, szabotálták vagy tévesen építették be a végkövetkeztetésbe”.
Végül szólnunk kell a járvány hatásáról is. Legismertebb a gazdaságra gyakorolt hatása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a járvány a korlátozó rendszabályokkal együtt megzavarta az életet és visszavetette a gazdaságot. A szakértők megállapították, hogy legtöbbet a szegények és a nők szenvedtek a vírus miatt, amit kiegészít, hogy a fejlődő országokban növelte a mélyszegénységben élők számát. A gazdaság visszaesett, a munkanélküliség nőtt. (A legtöbbet szenvedő Perura vonatkozó adat: 2020-ban csaknem 11 százalékos recesszió sújtotta és 2,1 millió ember vált munkanélkülivé.)
Újabban azonban már többet foglalkoznak a gazdaságon kívüli, vagy a gazdasági bajokkal is serkentett következményekkel. Így például egy brit és egy dán egyetem, valamint egy német kutatóintézet közös tanulmánya megállapította, hogy 22 európai országban a férfiak átlagéletkora 8 hónappal, a nőké pedig 7,2 hónappal rövidült meg. Még lesújtóbbak az Egyesült Államokra vonatkozó adatok, amelyek szerint ott a férfiak életkora 2,2, a nőké pedig 1,6 évvel rövidült.
Magyarországra vonatkozóan vannak legrészletesebb adataink. Az ottani Központi Statisztikai Hivatal megállapította, hogy az ország lakossága 2020-ban 39,6 ezerrel csökkent. Vannak azonban pozitív mutatók is. Például az, hogy 3,4 százalékkal több gyerek született, mint 2019-ben. Ugyanakkor 8,7 százalékkal (több mint 11 ezerrel) többen haltak meg, mint 2019-ben.
