Zavaros éven vagyunk túl a világgazdaságban, amit jól szimbolizál a leggyorsabban növekvő gazdaságok listája 2021-ben. Míg korábban az országok többsége reménykeltő gazdasági pályája miatt kerülhetett fel, addig most inkább azért, mert a tavalyi súlyos zuhanás egy részét korrigálni tudta.
A Portfolio minden decemberben áttekinti, hogy mely országok voltak az adott év növekedési bajnokai és nagy vesztesei. A koronavírus-válság előtti időszakban a képlet viszonylag egyszerű volt. A leggyorsabban növekvők között rendszerint azokat a szegény országokat láthattuk, amelyeknek sikerült jól megszervezni a felzárkózás alapvető feltételeit. A délkelet-ázsiai és afrikai országok mezőnyét egy-egy különleges eset színesítette, amikor valamelyik gazdaságot nagy sokkhatás érte (például óriásberuházás), vagy a megelőző évek mély visszaeséséből (például háborúból) próbált helyreállni.
A koronavírus-járvánnyal a mezőny jóval színesebbé vált. Az országokat nagyon eltérő módon érintette a válság, mértékében és időzítésében is. Ezért aztán a toplistáról eltűntek olyanok, akiknek korábban bérelt helye volt itt, és megjelentek olyanok, akik inkább csak azért fértek fel a legjobbak közé, mert a válság kevésbé érintette őket. 2021-ben még egy kicsit változott a helyzet: olyan országok tudtak igazán gyorsan növekedni, amelyek tavaly nagyot zuhantak a válságban, de az idénre nagyrészt helyreállt gazdaság rendje. Ez az oka annak, hogy a top 10-es mezőnyben megjelentek a dél-amerikai országok, amelyek korábban csak elvétve csúsztak be a legjobbak közé.
Listánkat ezúttal is az IMF országonkénti GDP-növekedési előrejelzéseiből állítottuk össze.
10. Dominikai Köztársaság: 9,5%
Első országunk rögtön mintapéldája a fent leírtaknak: latin-amerikai, nem tipikus szereplője a növekedési rangsoroknak, és elsődlegesen azért kerülhetett fel, mert a tavalyi nagy visszaesésből gyorsan helyre tudtak állni. A karibi térség legnagyobb gazdasága egyébként két-három évtizede gyorsan növekszik, csak jellemzően nem annyira, hogy a tempója meghaladja a legszegényebb országok rakétázását – ezért nem szokott a szűkebb rangsorokba bekerülni. Az idén a nagy súlyú turizmus helyreállása mellett a magas magánberuházási aktivitásnak is köszönheti a vártnál jóval erősebb teljesítményét. Ami egyébként a frissebb prognózisok szerint akár két számjegyű is lehet, és ha ez valóra válik, akkor először láthatunk olyat, hogy a növekedési rangsor első 10 pozíciójához legalább 10%-os GDP-növekedés volt szükséges. Eközben az ország az idén ügyelt arra is, hogy a váratlanul nagy teljesítménynövekedést az egyensúly javítására fordítsa: a hiány- és adósságmutatók csökkenését a Fitch az elmúlt hetekben kilátásjavítással ismerte el.
9. Peru: 10,0%
Peru tavaly nagyon megsínylette a koronavírus-válságot, a hivatalos adatok szerint a legtöbb halálozást (népességarányosan) az egész világon ez az ország szenvedte el. Az idénre sokat javult a járványhelyzet, illetve az alkalmazkodás is sikerült, ami jelentős felpattanást hozott, a gazdaság teljesítménye megközelítette a válság előtti szintet. Sőt, a frissebb prognózisok még optimistábbak (a perui jegybank már 13%-os GDP-bővülést vár) , így akár az év végén a perui gazdaság mérete már meg is haladhatta a 2019 végit. Az ország kilátásai egyébként így sem túl fényesek: a szakértők a politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanságokat, az óriási jövedelemegyenlőtlenségek miatti társadalmi feszültségeket és a magas inflációt emelik ki olyan kockázatokként, amelyek miatt a lendület gyorsan elfogyhat.
8. Chile: 11,0%
A szomszédos Chile helyzete nagyon hasonló: súlyos járványból magához térő gazdaság, komoly társadalmi, politikai feszültségekkel. Érdemes megjegyezni, hogy dél-amerikai gazdaságok helyzetét (az erős gazdaságpolitikai élénkítő lépések mellett) javítja a nyersanyagok árának gyors emelkedése is, Chile esetében elsősorban a rézé.
7. Panama: 12,0%
Ha az eddigi országokra azt mondhatjuk, hogy tavaly megszenvedték a koronavírus-válságot, akkor Panama esetében egyenesen összeomlásról kell beszélnünk a 18%-os zsugorodásával. A járványhelyzet okozta egészségügyi problémák és belföldi lezárások mellett a világkereskedelem durva visszaesése is sújtotta a stratégiai pozícióban fekvő országot. Így érthető, hogy az enyhülés óriási növekedési tartalékokat szabadított fel, a csatorna forgalma, a bányák termelése is jelentősen tudott növekedni. Panama egyébként a történelmileg megörökölt rossz hírére rácáfolva évek óta igen gyors növekedést produkál, immár a kelet-közép-európai régió fejlettségi szintjét is beérte.
6. Aruba: 12,8%
Tavaly a legrosszabbul teljesítő országok listája tele volt a karibi térség turizmusvezérelt gazdaságaival. Arubáról akkor ezt írtuk: „Aruba csak annyiban jelent kivétel a listára kerülő karibi országok között, hogy nem a keleti csoport tagja, hanem Venezuela nyugati partjaitól nem messze fekszik. Amúgy ugyanúgy a turizmus sokkja sújtotta, és súlyos finanszírozási nehézségei miatt a hitelminősítőknél bóvli kategóriába került. A kis ország gyakorlatilag csődközelben van." A tavalyi 22%-os zuhanáshoz képest már nem is látszik olyan erősnek az idei GDP-növekedési szám, igaz, az idegenforgalom részleges helyreállása miatt ez teljesen érthető. A kilátások viszont rövid távon biztatók, hiszen bőven van még növekedési tartalék, főleg, amennyiben az ország olajtermelése is stabilizálódik.
5. Írország: 13,0%
Az idei lista igazi kakukktojása Írország. A sajátos gazdaságszerkezetű ország annak ellenére nemigen fért fel a listára az elmúlt években, hogy tudjuk: több multinacionális cég az egész világban elért növekedési eredményének jelentős részét könyveli be Írországba. Bár a GDP-t mint mérőszámot sokkal több kiritka éri, mint amennyi jogos, a kelta tigris esete valóban szép példája annak, hogy a mutató nem mindig képes megragadni azt, amire hivatott. Olyannyira, hogy az írek már nem is igen foglalkoznak a saját GDP-jükkel, csak csendben konstatálják, hogy ha nem is ilyen őrült tempóban, de azért az életszínvonaluk is szépen növekedik.
4. Maldív-szigetek: 18,9%
Arubához hasonlóan a Maldív-szigetek is szerepelt a tavalyi, legnagyobb gazdasági visszaesést számba vevő listánkon. 2020-ban végül az Indiai-óceán turistaparadicsomának GDP-je harmadával zsugorodott, látható, hogy a helyreállás még az idei nagy korrekcióval sem lett teljes. Nem csoda, hiszen az idegenforgalom teszi ki a gazdaság kétharmadát, márpedig az még az idén is sok akadályba ütközött.
3. Guyana: 20,4%
Az idei listán egyetlen olyan ország van, amelyik tavaly is a leggyorsabban növekvők között volt. (Ritka eset ez, a válság előtt voltak olyan országok, amelyeknek bérelt helye volt a listán.) Ebből is látszik, hogy a lista hatodik latin-amerikai országa nem a koronavírus-válságból való helyreállás okán lehet itt. Tavaly végül 43%-os(!) GDP-növekedést produkált az ország, ami mutatja, hogy valami óriási egyedi hatás okozza a kiugró teljesítményt: ez pedig a tengeri olajmezők felfedezése. Mivel a várakozások szerint az ország akár a legfontosabb olajtermelő gazdaságok szintjére léphet, ezért már tavaly megjósoltuk: valószínűleg hozzá kell szoknunk, hogy az amúgy igen szegény Guyunának bérelt helye lesz a következő években is a növekedési toplistán. Azt majd a jövő dönti el, hogy a lakosság életszínvonalában is érezhető lesz-e az olakkitermelés, vagy a „kincsek átka" szomorú sorsa jut ennek az országnak is.
2. Makaó: 20,4%
Makaó gyakorlatilag minden évben szerepel a listáinkon. Csakhogy rendszerint egyik évben a leggyorsabb, a másikban a legkudarcosabb országként. Ennek oka, hogy kicsi, nagyon egyoldalú gazdaságszerkezetű országról van szó, amit az utóbbi időszakban szinte évente ér valamilyen sokkhatás. Makaó is egy turizmusfüggő „ország" (ami igazából Kína különleges igazgatású területe), ám egy kicsit máshogy: szinte kizárólag a szerencsejátékra alapoz a gazdaság. Ezt az ágazatot viszont hol sújtja, hol elkerüli a kínai hatóságok szabályozói szigora, ami évről évre óriási ingadozásokat hoz az amúgy szép teljesítményben. A hullámvasutat tavaly a koronavírus-válság még jól meg is rázta: korlátozások hatására kiürültek a kaszinók, elmaradtak a pénzes vendégek. Az idén valamelyest javult a helyzet, de ha figyelembe veszük, hogy tavaly lefeleződött a gazdasági teljesítmény, még a 20%-os növekedés is csak sovány vigasz.
1. Líbia: 123,2%
Líbia elmúlt 15 éves történelme (is) súlyos társadalmi zavargásokkal, polgárháborúkkal terhelt. A gazdaság teljesítménye a korábbi szint töredékére esett vissza, és azóta elsősorban az mozgatja évről évre a GDP-mutatót, hogy sikerül-e megszervezni az olajkitermelést. A tavalyi év e szempontból különösen súlyos volt, a gazdasági teljesítmény az 1980-as szintnek alig több mint tizedét(!) érte el. Innen látszólag nem volt nehéz növekedni, főleg, hogy tavaly év végén fegyverszünetet kötöttek a belföldön harcoló felek. Valójában azonban a helyzet továbbra is igen bonyolult, és még a legoptimistábbak sem várnak töretlen fellendülést. A politikai viszonyok rendkívül ingatagok, cikkünk megírásának pillanatában még az sem világos, hogy sikerül-e végre megszervezni a választást (és hogy hány háborús bűnös indul rajta).
