A Függetlenség napját ünnepelték tegnap a tálibok Afganisztánban, amelynek irányítását a minap vették át, miután elsöpörték a Nyugat által támogatott előző rezsimet. Az állam vezetéséről egyeztetéseket kezdtek volt ellenségeikkel, de jelezték: az új rendszer nem a demokrácia, hanem a szigorú iszlám előírások (saría) szerint működik majd. Afganisztánt jelenleg kormányzó tanács irányítja. Ankara elismerné a tálib hatalmat.
A tálibok uralma alá került Afganisztánban tegnap ünnepelték a Függetlenség napját, amellyel nemcsak arra emlékeztek, hogy az ország 1919. augusztus 19-én megszabadult a brit gyarmati uralomtól (három háború árán), hanem a külföldi inváziós csapatok és hazai szövetségeseik ellen – majdnem húsz évnyi fegyveres küzdelemben – elért idei parádés győzelemre is. Ebből az alkalomból a tálibok külön hangsúlyozták „a világ arrogáns főurának” titulált Egyesült Államokkal szembeni hadisikereiket is. Kihirdették ugyanakkor, hogy az országot ezentúl Afganisztáni Iszlám Emirátusnak hívják.
Nem mindenütt ünnepeltek az országban. Néhány városban, így Dzsalálábádban és Aszadábádban tüntettek a tálibok ellen, akik lövésekkel oszlatták a tömeget és ezáltal több ember halálát okozták.
ISZLÁM KORMÁNYZAT ALAKULHAT
Közben intenzív tárgyalások folynak az új állam szerkezetéről és működtetéséről a tálibok és a vesztesek, illetve egyéb politikai erők képviselői között. Afganisztánt jelenleg egy kormányzó tanács irányítja, ám az új hatalmi struktúra valószínűleg hasonló lesz ahhoz, amelyet a tálibok legutóbbi uralmuk idején (1996 és 2001 között) működtettek. Eszerint az iszlám vallás szabályainak szigorú betartását megkövetelő előírások (saría) szerint alakítanak ki mindent, a demokráciát pedig mindenki elfelejtheti. Zabibulla Mudzsahid, a tálibok szóvivője viszont azt állítja, többpárti kormányzat alakul majd.
VISSZATÉRNE A SZÖKÖTT ELNÖK
A győztesek már meg is kezdték a tárgyalásokat a Nyugat által támogatott Hamid Karzai volt elnökkel és Abdulla Abdulla exkormányfővel, a Nemzeti Megbékélési Főtanács elnökével. Visszatérne az országba Asraf Gháni előző államfő is, aki vasárnap menekült el (titokban) az országból a tálibok kabuli bevonulása előtti órákban. A családjával az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó Gháni egyeztetéseket kezdett visszatéréséről, hogy folytathassa „erőfeszítéseit az igazság szolgálatában az afgán állampolgárok érdekében”.
Szerinte a biztonsági szolgálatai kényszerítették az ország elhagyására, és a nagy sietségben még legfőbb javait és „bizalmas dokumentumokat” is hátra kellett hagynia. Alaptalannak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint „pénzzel teli bőröndökkel” szökött meg Kabulból.
PILÓTÁKAT KERESNEK
A külföldi kormányok zöme egyelőre kivár, nem sieti el a tálib rezsim elismerését. Peking kivételnek számít, hiszen már órákkal Kabul eleste után közölte: hajlandó a „baráti együttműködésre” Afganisztánnal.
Törökország is hasonlóra készül. Recep Tayyip Erdoğan elnök ugyanis jelezte: hazája kész együttműködni a tálib vezetéssel, mert Ankara a „testvéri Afganisztán” oldalán áll.
Vele ellentétben Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap azt mondta, Brüsszelnek nem kell elismernie az új rezsimet. Javasolta ugyanakkor a kapcsolatfelvételt, hogy az EU és Kabul megegyezzen az afganisztáni állampolgárok Európába irányuló tömeges kivándorlásának megakadályozásáról.
A tálibok megkezdték az új hadsereg szervezését is, amelybe várják a bukott rendszerben szolgált katonák, elsősorban a pilóták jelentkezését is. Sok helikoptert és repülőt zsákmányoltak, ám pilóták híján ezekkel nem tudnak mit kezdeni.
MINDENÜTT ELLENŐRZŐPONTOK
Afgánok tömegei inkább külföldre távoznának. Ez azonban egyre nehezebb, hiszen minden határátkelőhelyet már a tálibok ellenőriznek, és csak kivételes esetben engedélyezik a kiutazást. Napokkal korábban légi úton még könnyebben lehetett elhagyni az országot, de csak a kabuli repülőtérről.
Az oda vezető utakon azonban már ellenőrzőpontok sokaságát alakították ki, s az elutazni vágyó afgánok tömegeit fordítják vissza. A külföldieket egyelőre átengedik.
TÖMEGEK TÁVOZNÁNAK
A kerítéssel övezett reptéren és a környékén kaotikus állapotok uralkodnak. Elkeseredett és kétségbeesett emberek ezrei távoznának. Főleg azok, akik fenyegetve érzik magukat, vagy nem akarnak élni a tálib uralom alatt.
Sokan közülük megrohanták már a repülőteret is. A tumultusban és az akkor kialakult lövöldözésekben az utóbbi négy napban már legalább tizenketten meghaltak, sokan megsebesültek.
Amióta a tálibok vasárnap bevonultak Kabulba, a helyi repülőtér nem indít és nem is fogad polgári járatokat, csak katonai gépek szállnak le, illetve fel, amelyekkel többségében a NATO- és EU-országok állampolgárait, valamint a helyi (diplomáciai) képviseleteik személyzetét menekítik ki.
HAZAKÜLDTÉK ŐKET
Az evakuálást már majdnem ötezer amerikai katona szervezi és felügyeli a kerítésen belül. Addig maradnak, amíg minden amerikait nem sikerül kijuttatni. Ezt Joe Biden elnök közölte. A kivonulás (következményei) miatt egyre gyakrabban bírált Biden arról is beszámolt, hogy a tálibok nem akadályozzák az amerikaiak elutazását, ám az USA szolgálatába szegődött afganisztániak evakuálása már nehézségekbe ütközik.
A tálibok tegnap felszólították a kabuli repülőtérnél táborozó, és külföldi kijutásban reménykedő honfitársaikat, hogy térjenek haza. A megfelelő utazási dokumentumokkal nem rendelkezőket ugyanis nem hajlandóak beengedni a légikikötőbe.
