Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi néhány napban is a koronavírus körül forgott a világ. Mostanra mindenki belátta, hogy csak a vakcina állíthatja meg a világjárványt, egy-egy ország a különböző korlátozásokkal csak fékezni tudja a vírus terjedését. Naponta így is néhány százezren fertőződnek meg, az elhalálozások száma pedig meghaladja a tízezret. A vasárnap reggeli adatok szerint már több mint 102 millió volt a fertőzöttek száma a világon, az elhunytaké pedig 2,2 millió fölött.
Némely országok továbbra is szigorítanak, Csehország például ismét lezárta a határait a külföldiek előtt, Németországba pedig azokból az országokból nem engedélyezik a beutazást, amelyekben nagyon elterjedtek a vírusnak a korábbinál erősebben fertőző mutánsai. Eközben Olaszországban enyhítenek a tilalmakon.
A vakcinahiány miatt kemény küzdelmet folytatnak az országok, hogy minél több oltóanyaghoz jussanak. Miközben az Európai Unió nem áll a helyzet magaslatán a vakcina beszerzésében, több uniós ország is példaként hozza föl Szerbiát, merthogy nem tagja a közösségnek, mégis megelőzi az EU tagállamait a lakosságarányos beoltottság tekintetében.
Azzal a céllal, hogy az Unió mentse a menthetőt, korlátozta a vakcina kivitelét, és ebből adódott is némi diplomáciai bonyodalom. Az Európai Bizottság ugyanis pénteken rendelkezést léptetett életbe arról, hogy az uniós tagországokban minden esetben engedélyeztetni kell a koronavírus elleni oltóanyagok külföldre vitelét. A kereskedelmi kérdésekért is felelős bizottsági alelnök, Valdis Dombrovskis közlése szerint a most jóváhagyott mechanizmus olyan eszközt ad az Unió kezébe, amely biztosítja az oltások megfelelő időben és mennyiségben történő szállítását az EU-tagországokba. Sztella Kiriákidisz egészségügyért felelős biztos arra emlékeztetett, hogy az EU előre finanszírozta egyes oltások kifejlesztését és az azok előállításához szükséges gyártókapacitások kiépítését, ezért joga van ahhoz, hogy világosan lássa, hová szállítják a vállalatok az oltóanyagot.
Az exportkontroll rendszere megköveteli a vállalatoktól, hogy előre értesítsék a tagállami hatóságokat az Európai Unióban gyártott vakcinák kivitelének szándékáról. Március végéig a tagállamok dönthetnek – a bizottság iránymutatása mellett – a vakcinák Unión kívülre szállításának engedélyezéséről. Mindezen intézkedések azokra az oltóanyaggyártó vállalatokra vonatkoznak, amelyekkel az EU előzetes adásvételi szerződéseket kötött, és nem érintik a humanitárius célú exportálásokat.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy ideiglenes rendszerről van szó, amely ezzel együtt bizonyítja, hogy a lakosság egészségének megvédése messze kiemelt prioritás az Unió számára.
Mivel eredetileg Észak-Írországra is kiterjedt volna a vakcinaexport-ellenőrzés, a brit kormány magyarázatot kért a lépésre. A brit EU-tagság megszűnésének feltételeit szabályozó megállapodás ugyanis az Unióból Észak-Írországba irányuló árukivitelt mentesíti az ellenőrzés alól. Az Európai Bizottság azonban életbe léptette az észak-írországi protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait.
A brit kormány tiltakozására, és miután Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök „hihetetlenül ellenséges lépésnek” nevezte az Európai Bizottság döntését, az Unió visszakozott.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége, amelynek tagjai többek között állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és járványügyi szakemberek, valamint virológusok, a kínai hatóságok által rájuk rótt 14 nap kötelező karantén után pénteken kezdték kutatni a koronavírus pontos eredetét Vuhanban, a világjárvány feltételezett kiindulási helyén. Szombaton felkeresték a Jinyintan kórházat, amely a 11 milliós közép-kínai metropolisz egyik első olyan kórháza volt, ahol koronavírusos esetekkel találkoztak. „Az otthoni intenzív terápiás orvosokéhoz nagyon hasonló sztorikat hallottunk” – írta a Twitteren Marion Koopmans holland virológus, a küldöttség tagja.
Előzőleg a WHO közölte: szakértői fel fognak keresni több kórházat és azt a Huanan halpiacot is, amelyet összefüggésbe hoztak a világon a legelső koronavírusos esetekkel. A szakemberek beszélnek Kínában tudósokkal, orvosokkal és az első betegekkel is.
A WHO szakmai vizsgálódása politikai töltetet kapott, miután Kína váltig hangoztatja: nem követett el hibát közvetlenül a vírus megjelenése utáni első, kritikus időszakban. Ugyanakkor egy helyszíni látogatás alapján aligha tudja majd a WHO megállapítani a vírus pontos eredetét. Ehhez feltehetően több évi kutatásra, állatokból vett mintákra, génelemzésre és járványtani vizsgálatokra lesz szükség.
Az egyik hipotézis szerint a vírust egy orvvadász adhatta át piaci árusoknak, akik behurcolták Vuhanba.
