Nyolcvankilenc éves korában kedden elhunyt Cormac McCarthy amerikai író, akinek az amerikai határvidéken játszódó, nihilizmus ihlette, erőszakos történetei és apokalipszis utáni világképe számos díjat, filmadaptációt és álmatlan éjszakát szerzett olvasóinak.
Cormac McCarthy (Fotó: Stephen Lovekin/AFP)
McCarthy, aki Ernest Hemingway, valamint William Faulkner után a legnagyobb amerikai írónak tartanak, akikhez egyébként gyakran hasonlították, természetes halállal hunyt el az Új-Mexikóban fekvő Santa Fében lévő otthonában, tudatta közleményben a Penguin Random House kiadó az író fiára, John McCarthyra hivatkozva.
Élete első hatvan évében alig volt ismert, a nagy áttörést a Határvidék trilógia első részével, a Vad lovakkal érte el, ami mindent megváltoztatott. A könyvből filmet forgattak, akárcsak a 2005-ben kiadott Nem vénnek való vidékből, és a 2006-ban megjelent Pulitzer-díjas Az út című alkotásából.
Cormac McCarthyt sosem lehetett a vörös szőnyegen látni, visszahúzódó természet volt, alig adott interjút.
A Vadnyugat krónikása ifjabb Charles Joseph McCarthy néven született 1933. július 22-én a Rhode Island-i Providence-ben, hatgyermekes ír katolikus családban, később vette fel az ősi ír Cormac nevet.
Apja ügyvéd volt, és az író Tennessee-ben nőtt fel viszonylagos jólétben, de Közép-Amerikában nem érezte otthon magát.
Korán megéreztem, hogy nem lesz belőlem tiszteletreméltó amerikai állampolgár. Attól a naptól fogva gyűlöltem az iskolát, hogy betettem oda a lábam, mondta a The New York Times-nak 1992-ben adott egyik ritka interjújában.
Az 1950-es években a légierőben szolgált, az 1960-as évek végéig kétszer nősült, először Lee Hollemant vette el, akitől fia is született, majd Anne DeLisle angol énekesnőt, akitől 1976-ban vált el. Rövid európai tartózkodás után visszatért Tennessee-be, Knoxville-ben telepedett lett, majd a texasi El Pasóba, illetve Santa Fébe költözött.
Első műve, az 1965-ben megjelent, a tennessee-i vidéken játszódó The Orchard Keeper Faulkner utolsó kiadójának a kezébe került, aki látott a fiatal íróban fantáziát. Az Isten gyermeke és az Outer Dark című korai művei nem hotak igazán a konyhára.
1985-ben jelent meg a Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen (Blood Meridian) című regénye, amely megjelenésekor kevés figyelmet ébresztett, de ezt a művét tekintik az első valóban nagy és talán a legjobb regényének. Az erőszakkal teli, hősök nélküli regény egy skalp-vadász banda történetét meséli el a XIX. századi Vadnyugaton.
A Határvidék trilógia első darabja, a Vad lovak, amely egy határ közeli texasi tanyán játszódik, végre elhozta számára az elismerést az 1990-es években.
A trilógiát követő Nem vénnek való vidék című regényét Joel és Ethan Coen rövidesen filmre vitték. Az alkotás 2007-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart.
Az út című regénye még a korábbiaknál is sötétebb világba vezeti az olvasót. Egy ismeretlen katasztrófa utáni világban, amely véget vetett a társadalomnak és az élelmiszertermelésnek, egy apa és fia vándorol reménytelen emberek között egy elpusztult tájon át. Az út című regényből is készült film, amely számos díjat nyert.
Hosszú szünet után 2022-ben jelent meg az idős író The Passanger és Stella maris című regénye.
Nihar Malaviya, a Penguin Random House elnök-vezérigazgatója közleményében hangsúlyozta: Cormac McCarthy megváltoztatta az irodalom irányát. Hatvan éven át leplezetlenül a foglalkozásának szentelte magát, és az irodalom világának határtalan lehetőségeit és erejét fedezte fel.
Cormac McCarty háromszor volt házas, harmadik feleségétől, Jennifer Winkleytől 2006-ban vált el. Két gyermeke van: az 1962-ben született Cullen és az 1998-ban született John.
Nyitókép: Cormac McCarthy (Fotó: Stephen Lovekin/AFP)
