Egeresi Sándor a Duna-fesztivál megnyitóján
A július 4-től 14-ig Ulmban megrendezett a Duna menti régiók és városok kulturális találkozójáról, azaz közkedveltebb nevén, a Duna-fesztiválról Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház alelnöke, a vajdasági küldöttség vezetője lapunknak egy összefoglaló interjúban taglalta az ott szerzett tapasztalatokat, élményeket és az elért eredményeket.
– Vajdaság szemszögéből ez a mostani, hatodik ulmi Duna-fesztivál, amely számunkra a negyedik részvételi alkalmat jelentette, nagyon sok újdonságot és lehetőséget hozott. Egyszersmind kihívás volt számunkra, hogy bemutatkozhattunk e rangos találkozón, ahol 10 Duna menti országból különböző régiók érkeztek és mutatták be sajátosságaikat, nos közöttük volt a vajdaságiak standja, s mondhatom, a legközkedveltebb kiállítóhely volt a miénk, s a látogatottság szempontjából is az élre tört. A Duna-fesztivált vagy 300 000-en tekintik meg a 10 nap leforgása alatt, ha ehhez viszonyítjuk, hogy a mi vajdasági standunk megnyitásakor 10 000-en látogattak el hozzánk, akkor azt hiszem, hogy szép sikert könyvelhetünk el. Az sem mellékes, hogy maga Peter Straub, a Baden-Württemberg tartomány parlamentjének elnöke személyesen köszöntött bennünket, s dicsérte a sokszínű és sokrétű kiállításunkat és azt, miként ápoljuk a többnyelvűségünket. Hosszasan elidőzött nálunk, bátorított bennünket, hogy legközelebb még szélesebb körben vonultassuk fel mindazt, amit bemutatásra szánunk. Eljutottunk arra a szintre, hogy a fesztiválokon szokásos protokollt megkerülhetjük, hiszen mi barátokként érkezünk ide, Ulmba és a Baden-Württemberg tartományba.
■Csak a kultúrára terelődik a hangsúly egy ilyen fesztivál alkalmával?
– Ez van elsősorban az előtérben, de persze a kulturális jelleg mellett a fesztivál nagyon jó alapot szolgáltat arra, hogy háttérbeszélgetéseket folytassunk, hogy baráti esteken és összejöveteleken újabbnál újabb ötleteket tárgyalhassunk meg annak érdekében, hogy a fesztivál jövőjét továbbvigyük. Eddig is ezt tettük, aminek gyümölcse az, hogyha minden igaz, létrejön az Európai Unió egyik legkomolyabb régiója, a Dunai Eurorégió. Már láthattuk azt, hogy Európában léteznek különböző földrajzilag nagyobb területet felölelő régiók, mint például a balti-tengeri, a földközi-, az adriai- vagy a fekete-tengeri, csake közép-európai, nyugat-balkáni részben, az itteni országokat felölelő régióknak és városoknak nincs közös európai régiója. Vannak ugyan kisebb, úgynevezett mikrorégiók, mint például a DKMT, amely egy jól működő, a Dunát is részben érintő régió, de magát a Dunát végigkövető nagyobb régió nem létezik.
■Erre törekedtek Önök már egy jó ideje?
– Igen, gyakorlatilag ezen az ulmi fesztiválon született meg az ötlet, és azóta szorgalmasan építjük a kapcsolatot, s láss csodát, ha minden jól alakul, ennek eredménye lesz, hogy októberben Brüsszelben létrejön a Duna Eurorégió Tanácsa. Ez lesz az első lépés, s ha már megalakul, akkor nincs kizárva, hogy még ebben az évben maga az eurorégió is létre fog jönni. Ez mindenképpen jó lehetőséget tár fel Szerbia előtt az európai integrációs törekvések irányában, de ezenfelül – ami számunkra még fontosabb – Vajdaság európai integrációs folyamatát is felgyorsítja. Ha egy kicsit fellengzősen fogalmaznék, akkor azt mondhatnánk, hogy számunkra ez roppant fontos, mert kitörési lehetőséget nyit Európa irányába, és ennek a folyamatnak bizony hamarosan fel kell gyorsulnia. Szentül meg vagyok győződve, hogy a Duna Eurorégió létrehozása Szerbiának, és ezen belül Vajdaságnak is fel fogja gyorsítani az eurointegrációs folyamatát.
■Ezek szerint az Önök korábbi ötletei egy-egy újabb ulmi fesztivál alkalmával mindig megvalósulni látszanak?
– Igen, erről meg vagyok győződve, korábban olyan ötletek támadtak ezen a fesztiválon, hogy a művelődési intézmények és egyesületek együttműködését kell serkenteni a régión belül – ez már a múlté, hiszen régen megvalósult. A női fórum is már létrejött, amelyet tavaly, gyakorlatilag mi itt, Újvidéken, Vajdaságban indítottunk el, s ezúttal került megrendezésre a Duna menti országok második női konferenciája, jövőre pedig ugyanitt lesz Ulmban a következő női fórumra meghirdetett összejövetel, amikor a 2009-es kulturális fővárost fogjuk ünnepelni. A női emancipáció, az egyenjogúság nagyon fontos kérdés, amelyre itt mi, Vajdaságban is odafigyelünk, s az ulmi barátainkkal együttműködve ezt még magasabb szintre fejlesztettük. Azzal is dicsekedhetek, hogy az idei ulmi fesztiválon megalakult a Duna Akadémia, amelynek jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni, hiszen az akadémia magában foglalja a tudomány, az oktatás és az egyetemek, intézmények közötti együttműködést. Ennek is fontos szerepe van a dunai integrációs folyamatban. Az Újvidéki Egyetem képviselője és a vajdasági képviselők is itt voltak Ulmban, s egy új lehetőség tárult fel előttünk az akadémiai együttműködés terén. Említeném még a toleranciatábort is, hiszen tavaly Topolyán a toleranciatábor idején megegyeztünk abban, hogy a tábor állandó jelleggel Topolyán lesz, de emellett egy kisebb formában, évről évre máshol, a Duna mentén megszerveznek egy, úgymond, utazótábort.
■ Ezúttal Ulmban került erre sor, július 8-tól 14-ig, jövőre vajon hol lesz az utazótábor?
– Most az ulmi táborba Vajdaságból 13 fiatal érkezett, és a hamarosan megrendezésre kerülő topolyai táborba is jönnek majd hozzánk a fiatalok, Németországból 14-en. Döntés született, hogy jövőre Romániában, Szebenyben lesz az ifjúsági toleranciatábor helyszíne. Ezekre az összejövetelekre azért van szükség, mert új perspektívából másfajta módon világítjuk meg a fiatalok számára a barátságok kialakulásának módját. Ez számunkra nagyon fontos a jövő nemzedéke szempontjából, s azt is kezdeményeztük, hogy ne csak itt, Vajdaságban építsük és erősítsük a bizalmat a fiatalok között, hanem végig, a Duna mentén is, hiszen a Duna-régióban egy multietnikumú, multikulturális, multikonfesszionális közösség él, s a toleráns egymás mellett élés a legfontosabb dolog. Amikor a toleranciatábor szóba kerül, mindig felhívom a figyelmet, hogy hangsúlyozni kell Szili Katalin szerepét, aki annak idején, három-négy évvel ezelőtt, kezdeményezte ennek az eszmének a megvalósítását, a szerb–magyar fiatalok közötti kapcsolatok erősítése és ápolása céljából. Ebből született a toleranciatábor, amely tavaly már kinőtte magát, mert nemcsak a Vajdaságban élő nemzetek közötti viszonyok erősítését próbáltuk kitűzni célul, hanem magában a Duna Eurorégióban élő fiatalok körében is közkedveltté tenni ezt az eszmét. Azért a fiatalokat céloztuk meg, mert ők a legfogékonyabbak minden új iránt, s azt hiszem, hogy sikeresen tudtunk velük dolgozni. Úgyhogy itt, Ulmban Vajdaság még egy szempontból kedvezőbb színben tűnhetett fel.
■ Milyen más sikert könyvelhettek még el a Duna menti régiók és városok találkozóján?
– Mi ide, Ulmba, színvonalas műsorral érkeztünk és német részről dicsértek bennünket a gazdag és igényes programunkért. Európai hírű dzsesszzenészek érkeztek tőlünk, Erzsébetlakról kézimunkázó asszonyok, akik olyan közösséget képviseltek népviseletükkel, ahol négy nyelven beszélnek szinte mindannyian: magyarul, szlovákul, bolgárul és szerbül. A sokszínűségünket, a Vajdaságban megőrzött tarkaságunkat sikerült bemutatnunk Európának, és ezzel együtt európaiságunkat is bizonyítottuk, mert ezek nélkül számunkra nincs jövő.
