Gyurcsány azonban olyan módon szervezte meg távozását a kormány éléről, hogy pártja – amely szombaton nagy többséggel ismét elnökévé választotta – megtarthassa parlamenti többségét. Nem mond le mint miniszterelnök, hanem – feltehetőleg április 14-ére – konstruktív bizalmatlansági szavazást kezdeményez saját maga ellen. Ez a parlamenti manőver ugyanis lehetővé teszi, hogy a parlamenti többség maga válasszon utódot anélkül, hogy a – Gyurcsánnyal régóta ellenszenvvel viseltető – köztársasági elnök beleszólhatna az új kormányfő személyének kijelölésébe
A magyar alkotmány 39/A paragrafusa szerint bizalmatlansági szavazást az országgyűlési képviselők legalább egyötöde kezdeményez, aminek keretében azonnal meg is kell neveznie a miniszterelnöki tisztségre jelölt személyt. A szavazás tehát egyben az új kormányfő megválasztását is jelenti. Ezzel szemben, ha Gyurcsány simán lemondana, akkor a köztársasági elnökre szállna át egy új kormányalakító kijelölésének a joga.
A bejelentést követő órákban kiszivárgott és közzétett értesülések szerint az MSZP számíthat korábbi koalíciós partnerének, a Szabad Demokraták Szövetségének, de esetleg a másik törpepártnak, a jobbközép Magyar Demokrata Fórumnak az együttműködésére és támogatására is. Leggyakrabban Bokros Lajos neve hangzott el mint lehetséges kormányfőjelölté, noha egyes szocialista körök szerint Bokros mégsem jöhet szóba.
Ezzel szemben a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz nem hajlandó az átmeneti kormányról tárgyalni, hanem már hétfőn megpróbálja benyújtani a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát, amely új választás kiírását tenné szükségessé. Erre akár az európai parlamenti választással egyszerre, június 7-én kerülhetne sor. Nem valószínű azonban, hogy az országgyűlési többség elfogadja ezt az indítványt, mert az sem az MSZP-nek, sem az SZDSZ-nek nem felel meg. Az így megtartott választásokon ugyanis a jelenlegi többségi párt óriásit bukhatna, a liberálisok pedig akár be sem jutnának a parlamentbe.
Rendkívüli manőverével Gyurcsány elérheti, hogy a kormány éléről való távozása ellenére is jelentős beleszólása marad utódjának kijelölésében és a parlamenti többség megtartásában.
