A palesztinok meg sem várták a szavazás eredményét az ENSZ Közgyűlésében, már előre ünnepeltek. Mint kiderült, nem ok nélkül. New Yorkban a világszervezet ugyanis meggyőző többséggel szavazta meg Palesztina új státusát. Eszerint Palesztina péntektől – az eddigi gyakorlattól eltérően – már nem megfigyelőként vesz részt az ENSZ munkájában, hanem annál a több jogot biztosító „ nem tag megfigyelő államként ”.
A döntés bejelentése újabb örömhullámot gerjesztet a palesztinok között, akik közül sokan levegőbe leadott lövésekkel üdvözölték a hírt. Izraelből viszont záporoznak a bírálatok.
Az új státus azonban még nem jelenti azt, hogy az ENSZ teljes jogú tagállamaként ismerte volna el Palesztinát. A státusváltozás szavazati jogot sem biztosít a palesztinoknak a világszervezet közgyűlésében, jóllehet ők már államiságuk közvetett elismerésének tartják a döntést.
Az új státus ugyanakkor lehetővé teszi Palesztinának, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlés vitáiban, a tagszervezetek munkájában és bekerüljön a Nemzetközi Büntetőbíróságba (ICC).
Mindazonáltal Palesztina felvétele az ICC-be nem automatikus és garanciasincs rá. A palesztin ICC-tagságot néhány ország már most is ellenzi. Attól tartanak, hogy a Mahmúd Abbász elnök vezette Palesztin Hatóság az esetleges csatlakozását a bírósághoz főként Izrael ellen használná ki. Úgy, hogy per(eke)t kezdeményezne Izrael ellen a megszállt területeken történtek miatt. Ez a lehetőség Izraelt és szövetségesét, az Egyesült Államokat egyaránt aggasztja.
Az ENSZ Közgyűlése 65 évvel ezelőtt döntött a történelmi Palesztina felosztásáról. A döntés szerint a területen egy arab és egy zsidó államot kellett volna létrehozni. A már korábban megalakult arab államok elutasították a felosztást; háborút is indítottak Izrael ellen, de a tényleges rendezésről azóta sem állapodtak meg.
A Palesztina új ENSZ-státusáról tartott csütörtöki szavazás is arra enged következtetni, hogy még mindig komoly ellentétek vannak az érintettek között. A 193 tagú ENSZ-közgyűlés nagy többsége – 138 szavazattal – támogatta Palesztina új státusának elismerését, kilenc ország ellenezte azt, 41 pedig tartózkodott. Több állam nem vett részt a voksoláson.
A világ vezető hatalmai közül Oroszország, India és Kína támogatta a palesztinokat, az USA, Kanada és Izrael nemmel szavazott.
Az ellenzők szerint palesztin állam csak az 1993-as oslói egyezmény alapján jöhet létre, amelynek a most elnyert új ENSZ-státus ellentmond. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás után azonnal arra figyelmeztetett, hogy a közgyűlési határozat Palesztináról új akadályt gördített a közel-keleti béke útjába. A palesztinoknak és Izraelnek ezért azt tanácsolta, hogy sürgősen újítsák fel a béketárgyalásokat. Ehhez az USA segítségét ígérte. Felszólított ugyanakkor mindenkit a Közel-Keleten, hogy a jövőben tartózkodjon a „provokatív cselekedetektől”.
Az amerikai külügyminiszter szintén bírálta az ENSZ Közgyűlésének a határozatát, „szerencsétlennek és kontraproduktívnak" nevezve azt. Hillary Clinton is hangsúlyozta, hogy Washington szerint kizárólag a palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, „amelyet mindkét fél megérdemel”. Szerinte ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él a zsidó és demokratikus Izraellel.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szintén a tartós rendezést célzó palesztin–izraeli tárgyalások felújítására szólított fel. Kijelentette: a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelt ugyanúgy megilleti annak a joga, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete megerősítette: országa békében szeretne élni a palesztinokkal. Hangsúlyozta azonban, hogy Palesztina státusának módosítása az ENSZ-ben visszalépés a béke felé vezető úton. Izrael korábban sem titkolta, hogy a palesztinok kezdeményezése ENSZ-státusuk megváltoztatására ellentétes az oslói megállapodással, amely a vitás kérdések tárgyalásos rendezését szorgalmazza.
Mahmúd Abbász palesztin elnök igyekezett békülékenynek mutatkozni New Yorkban. Az ENSZ-ben megejtett szavazás után kijelentette: hajlandó az újabb párbeszédre Izraellel. Tel Aviv kétkedve fogadta Abbász üzenetét.
