Tüntetések és ellentüntetések váltogatták egymást a hét végén Egyiptomban, ahol emiatt egyre nagyobb a belpolitikai feszültség. Az egyik tábor az iszlamista Mohamed Murszi államfő és rendelkezései ellen tiltakozott, a másik (a nagyobbik) pedig mellette, valamint az új alkotmány mellett sorakozott föl Kairóban és vidéken is. Murszi közben bejelentette: december 15-ére népszavazást írt ki az ország sebtében összeállított és nemrég elfogadott új alkotmánytervezetéről.
Az ország megváltoztatott jogi alapnormáját az ellenzék hevesen és folyamatosan bírálja, ahogyan azt a rendeletet is, amellyel Murszi november 22-én már-már teljhatalmat biztosított magának. Egyiptomban egymást érik a tüntetések és ellentüntetések, amióta Murszi rendelettel különleges jogkörökkel a törvények fölé helyezte magát.
Murszit intézkedéseivel együtt százezrek vették pártfogásukba országszerte a hétvégi megmozdulásokon, amelyeket az elnököt támogató iszlamista Muzulmán Testvériség és hasonló beállítottságú csoportok szerveztek. Kairóban legalább ötvenezren vonultak utcára, hogy támogatásukról biztosítsák a június óta hivatalát betöltő Mohamed Murszi államfőt, és a múlt héten elfogadott új alkotmány tervezetét.
A dokumentumot szombat este nyújtották át hivatalosan az államfőnek. Murszi ezután bejelentette: december 15-én népszavazás dönt az alkotmányról, amelyet az egyiptomi demokrácia új alapkövének nevezett. Honfitársait mindjárt fel is szólította, hogy tömegesen vegyenek részt a referendumon.
Az elnök világi ellenfelei és – liberális, baloldali és keresztény – ellenzéke élesen bírálja az alkotmány tervezetét. Szerintük a dokumentumot az iszlám törvénykezés, a saría alapján fogalmazták meg, megteremtve ezzel a politikai iszlám és a vallási diktatúra uralmának a feltételeit. A rendszer bírálói azt állítják, hogy az új alkotmány sok tekintetben jogsértő és lehetőséget biztosít olyan – iszlám vallási vezetők által alapvetően befolyásolt – államberendezkedés és törvénykezés megteremtésére, mint az iráni.
Emberi jogi szervezetek pedig arra figyelmeztetnek, hogy az alkotmány tervezetének 234 cikkelye közé olyanokat is becsempésztek, amelyek korlátozzák a szólás- és a vallásszabadságot, sőt a nők jogait is. Egyiptomban több független újság szerkesztősége ez ellen úgy akar tiltakozni, hogy kedden nem jelenteti meg a lapot.
Murszi és támogatói mindent másként látnak. Az elnök mellett tüntetők a hétvégén Kairóban ugyanis azt skandálták, hogy az új alkotmány „Isten törvénye” lesz, és a nép ezért is akarja annak alkalmazását. (Az alkotmány elfogadása azért sürgető, mert nélküle nem lehet megválasztani az új parlamentet. A régit még júniusban feloszlatta a bíróság.)
Az uniós támogatások megvonásával fenyegette meg Murszit az Európai Parlament elnöke, ha Egyiptomban felszámolják a többpárti demokráciát. Martin Schulz a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung német hetilapban államcsínynek nevezte Murszi rendeletét, amelyben az elnök teljhatalommal ruházta fel magát. Guido Westerwelle német külügyminiszter szintén kifejezte aggodalmát az egyiptomi fejlemények miatt.
