Őrizetbe vette a Scotland Yard tegnap Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját, aki hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt. A rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be az épületbe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában adott diplomáciai menedékjogot. A Wikileaks szerint e lépéssel Ecuador nemzetközi jogot sértett, és szerintük a háttérben komoly erők, köztük a CIA áll. Washington – összeesküvés címén – azonnal vádat emelt ellene.
A WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, majd a Westminster kerület magisztrátusi bíróságra, ahol – egy korábbi tárgyaláson való meg nem jelenése miatt – azonnal elítélték. Ennek alapján egy év börtön szabható ki rá, ám így jogilag kiadható az Egyesült Államoknak is, amely már jelezte is ebéli igényét. A svéd ügyészség nemi erőszak gyanúja miatt folytatott korábban nyomozást ellene, de a vizsgálatot évekkel ezelőtt beszüntették, és visszavonták a nemzetközi körözést.
A londoni magisztrátusi bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. A brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és mostani letartóztatásáig ott élt.
Lenín Moreno ecuadori elnök azzal indokolta a menedékjog visszavonásáról hozott döntést, hogy „Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket”. Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.
Az előző ecuadori elnök, Rafael Correa a latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Morenót. Correa Twitter-bejegyzésében amondó volt, hogy „ez olyan bűn, amit az emberiség soha nem fog elfelejteni”. Szerinte ezzel a lépéssel veszélybe sodorták Assange életét.
Moreno nemrég többször is bírálta Assange-t amiatt, hogy megsérti azokat a szabályokat, amelyeknek a betartására tavaly októberben kötelezték: hogyan viselkedhet, milyen tevékenységet folytathat a nagykövetség területén. Quito egyebek között megtiltotta számára az internet használatát, mondván, a közösségi médiában megjelent kommentárjai veszélyeztetik Ecuador kapcsolatait más országokkal.
José Valencia ecuadori külügyminiszter hétfőn közölte: Ecuadornak jogában áll saját vizsgálatot folytatni a londoni nagykövetsége védelmét élvező Assange ellen, és tisztázni, köze volt-e ahhoz, hogy Moreno elnök és családtagjainak személyes beszélgetései és fényképei megjelentek a közösségi médiában.
Ne lődd le a hírvivőt! – hívja fel a figyelmet a Westminster magisztrátusi bíróság előtti járdára helyezett tiltakozó panók egyike (fotó: AP/Beta)
A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárjában jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek e végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Washingtonban az iraki háborúhoz köthető és titkosított nagyköveti táviratok nyilvánosságra hozása miatt akarják bíróság elé állítani. Ebben az ügyben egy egykor Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning – az azóta már nőként élő Chelsea Manning – 2010-ben több mint 700 ezer oldal titkos információt és videókat szivárogtatott ki a Wikileaksnek. Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.
Az amerikai igazságügyi minisztérium pár órával Assange letartóztatása után számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt vádat emelt ellene. A tárca közlése szerint Assange letartóztatására amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében került sor.
A svéd hatóságok azonban szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást.
