A magyar kormány eltökélt szándéka, hogy teljesítse, vagyis ne lépje túl az idei évre vállalt 3,8 százalékos hiánycélt, sőt jövőre ezt lefaragja 3 százalékra. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök már számos alkalommal hangsúlyozta az arányos teherviselést, magyarán: akinek több van, az fizessen többet közösségi célokra. A miniszterelnök szerdai bejelentése, miszerint újabb válságadókat vezetnek be, az államháztartásba igyekszik begyűjteni a hiányzó pénzt, de nem a lakosságot érintő megszorítások által, hanem különadó bevezetésével, amit a kereskedelmi láncok, a távközlési és az energetikai szektor fizetne. Emellett a jövő hónaptól felfüggesztik a költségvetési befizetéseket a magánnyugdíjpénztárakba; az állam nem köt új PPP-s (beruházások a közszféra és a magántőke együttműködésével) szerződéseket, a jelenlegieket pedig újratárgyalják.
Tegnap mérvadó londoni elemzők kedvezően nyilatkoztak a kormány újabb intézkedéseiről – főként azért, mert a költségvetési hiánykeret betartását szolgálják –, javult az ország kockázati besorolása, és a forint is erősödött valamelyest.
Az érintett ágazatok általában nem tiltakoztak a megterhelés ellen, részben azért, mert ideiglenes, három évre szóló adóról van szó. Egyébként pedig a részletek csak hétfőn válnak ismertté. Egyedül a magánnyugdíjpénztárak emelték föl a hangjukat.
Az idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három pótadóval és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával. Állítólag nem lehet áthárítani a fogyasztókra áremelés formájában a bejelentett terheket, de vannak, akik attól tartanak – természetesen elsősorban ellenzéki körökből lehet ezt hallani –, hogy valamilyen módon, közvetett úton mégis a fogyasztók fizetik meg a válságadót.
