A Parlament épületében tartott tanácskozás kezdetén a miniszterelnök tartott előadást a résztvevőknek, amelyben Orbán Viktor hangsúlyozta:kormánya kétharmados felhatalmazást kapott, hogy szerkezeti átalakításokat hajtson végre Magyarország sikeressége érdekében. Ehhez azonban, meglátása szerint, modern nemzetépítésre van szükség, amely magában foglalja, hogy ki kell szabadítani Magyarországot az adósságcsapdából, versenyképessé, azaz termelési központtá kell tenni, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, a világ magyarságát pedig közösségként kell újjáépíteni. „A világban szétszórva élő magyarság jó részeit meg kell szólítanunk” – mondta Orbán Viktor, kiemelve: a magyarságot világhálózatba kell szervezni annak érdekében, hogy megmaradhassunk.
A kormányfő beszédében leszögezte: lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. Orbán Viktor szerint ez Nyugat-Európa számára nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európának, ahol korábban nem is épült ki jóléti rendszer. A miniszterelnök úgy látja: Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. „Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele: az önsajnálat és a lebeszélés kultúrája” – emelte ki a kormányfő, aki szerint önsajnálat helyett a „csakazértis” kultúrájának kialakítására van szükség, amely azonos „a veszteség mélyen átélt élményéből kinövő életerővel”.
Semjén Zsolt a tanács ülésének szünetében mondta el sajtótájékoztatón, hogy miről esett szó az összejövetelen. „Nagy örömmel fogadta a diaszpóra magyarsága a levélben történő szavazás lehetőségét, hiszen a magyarság közjogi megélése egyfelől az útlevél birtoklását, másfelől pedig a szavazati jog meglétét jelenti” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt elmondása szerint a diaszpóra tagjai először levelet kapnak, amelynek kézhez vétele után nyilatkozhatnak a nyilvántartásba vételről, s ha regisztráltak, akkor utána levélben voksolhatnak a magyarországi parlamenti választásokon.
„A Magyar Diaszpóratanács teljes támogatásáról biztosította a Julianus-programot, amely a nyugati magyarságot, illetve a világ magyarságát mozgósítja annak érdekében, hogy összegyűjthessük a magyarsággal kapcsolatos összes tárgyi emléket” – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt elmondása szerint vannak olyan tárgyi emlékek, amelyek „élő valóságok”, hiszen magyar közösségben találhatóak, de olyanok is, amelyek ma már egy-egy város kínai negyedének közepén állnak, egyetlen környékbeli magyar lakos nélkül. Templomok, emléktáblák, épületek, sírok, könyvtárak, levéltárak, hagyatékok felkutatására és dokumentálására, a későbbiekben pedig kiállítására vállalkozik ez a program.
Semjén Zsolt elmondta: a diaszpóra magyarságának régi kérése, hogy rendeződjön azoknak a régóta külföldön élő magyar állampolgároknak a helyzete, akiknek útlevele lejárt. Eddig ugyanis, ha valaki már lejárt útlevéllel jelentkezett új okmányért, a hatóságoknak előbb meg kellett bizonyosodniuk, hogy az illető nem mondott le magyar állampolgárságáról, s csak azt követően kaphatta meg az új dokumentumot. A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint ezt a helyzetet sikerült megoldani. „Az 1930-as évekig visszamenőleg feldolgoztuk az összes olyan aktát, amely az állampolgárság lemondásával kapcsolatos, így a jövő évtől az útlevélért jelentkezők esetében csak ezt az adatbázist kell megnézni ahhoz, hogy az illető státusáról megbízható információt kapjunk” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: így jelentősen rövidül az új útlevél megszerzésének ideje.
Semjén Zsolt a magyar kormány nevében köszönetet mondott a diaszpórának, amiért segítséget nyújtott a Magyarországot ért politikai támadások elhárításában.
