Budapesti tudósítónktól
A felsőoktatás tervezett átalakítása nem az előzetes tervek szerint halad – így fogalmazhatnánk meg nagyon visszafogottan mindazt, ami az utóbbi hetekben-hónapokban a magyar egyetemi és főiskolai képzés körül történik. Az oktatási államtitkárság által kidolgozott javaslatokat eddig többnyire csak bírálatok érték a felsőoktatási intézmények és a hallgatók részéről egyaránt. A diákokat tömörítő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája csütörtökön tiltakozó demonstrációt is tart annak érdekében, hogy világossá tegye: mélyen ellenzi a szakállamtitkárság elképzeléseit.
Az államtitkárság és a HÖOK egyeztetéseinek sorozatos eredménytelensége késztette a miniszterelnököt arra, hogy felkérje a közigazgatási minisztert: segítsen az egyeztetések „konstruktív mederbe terelésében”. Navracsics Tibor munkához is látott, s szerdán már Nagy Dáviddal, a HÖOK elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, ahol az egyetemisták képviselője kijelentette: másfél órányi tárgyalás a miniszterrel nagyobb haladást eredményezett, mint az elmúlt másfél év a szaktárcával. Navracsics Tibor azt mondta, egyetértettek abban, hogy szükség van új felsőoktatási törvényre, s abban is, hogy a felsőoktatásnak versenyképesnek kell lennie.
Sikerült elmozdulni a diákok által leginkább kifogásolt pontban, a hallgatók röghöz kötésében is. Az eredeti elképzelések szerint annak a diáknak, aki állami pénzen tanul, vállalnia kell, hogy 7–15 évig a diplomaszerzést követően Magyarországon dolgozik, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés árát. Az Origo értesülései szerint a tárgyalásokon végül abban sikerült megállapodni, hogy a diplomaszerzés utáni 20 évből ötöt kellene Magyarországon dolgoznia annak, aki meg akarja spórolni a képzési díjat.
A másik nagyon komoly vitapont a bújtatott tandíj bevezetésének szándéka volt: a szaktárca a többszörösére emelné ugyanis azt az összeget, amelyet a hallgatóknak képzési hozzájárulás címén kellene fizetniük azoknak, amennyiben önköltséges rendszerben tanulnak. Az csak az egyik gond, hogy eddig semmilyen mutató nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mennyibe kerül az államnak egy diák képzése. Ehhez járul még, hogy a képzési hozzájárulások tervezett emelését az átlagos családok egyszerűen képtelenek lennének megfizetni. A sajtóhírek szerint ebben is sikerült előrehaladást elérni a tegnapi tárgyalásokon. A közigazgatási miniszter azonban csak közvetít a felek között. Így csak azt vállalhatta, hogy az egyeztetéseken született javaslatokat eljuttatja a törvényt kidolgozó oktatási államtitkárság felé. Hogy aztán azok bekerülnek-e a végleges jogszabály-tervezetbe, azt egyelőre nem lehet tudni. Annyi bizonyos: a tegnapi tárgyalási eredményektől függetlenül a HÖOK ma megtartja tervezett nagy demonstrációját Budapesten.
