Baszkföld már az 1990-es évekre belefáradt a függetlenségéért küzdő ETA terrorszervezet okozta megpróbáltatásokba.
Spanyolország legfejlettebb tartományaként megelégelte az erőszakot és az állandó rettegést, amelyet az 1959 nyarán alapított csoport váltott ki.
Ennek azonban immár vége. Az ETA a héten ugyanis hivatalosan befejezte működését, és bejelentette: feloszlatja magát, struktúráit pedig leszereli.
Írásban közölte, hogy csillaga leáldozott, korszaka és pályafutása – teljes kudarccal – véget ért. „Búcsúlevélben” azt üzente: Baszkföld számára lehetővé válik, hogy „végleg lezárja a konfliktus időszakát, és a közös jövőt építse”. Előzőleg (áprilisban) elismerte a felelősségét és bocsánatot kért az „okozott károkért”.
Pedig az ETA, amely a nevét az Euskadi Ta Askatasuna (Baszkföld és Szabadság) elnevezés kezdőbetűiből kölcsönözte, azért kezdte meg a fegyveres küzdelmét az 1960-as évek elején, hogy kiharcolja a Spanyolország északi és Franciaország délnyugati részén elterülő Baszkföld függetlenségét. A baszkok kezdetben támogatták, később sokan elfordultak tőle.
A spanyol kormány ugyanakkor mindent megtett a szervezet szétzúzásért. A Francisco Franco rémuralmához köthető időszakban a régió megalázása, sanyargatás is a központi politika részét képezte. A tábornok-diktátor igyekezett megóvni az ország egységét, ezért a különcködőket vagy a kiválásáról álmodozókat üldözte, szigorúan megbüntette.
Az ETA a Francio-diktatúra elleni harc részét is képezte. Első áldozata egy rendőr volt, 1968-ban lőtték le. Erejét és szervezettségét azzal is bizonyította, hogy 1973-ban meggyilkolta Luis Carrero Blanco miniszterelnököt, Franco kijelölt utódját.
A terrorszervezet azonban a diktatúra bukása és a demokrácia 1975-ös helyreállítása után sem tette le a fegyvert. A baszkok még sokáig támogatták, de a XX. század végén már tőlük is sok bírálatot kapott.
Az 1990-es évekre a baszkok többsége is elfordult tőle, mert a függetlenség helyett inkább a békére vágytak, és arra, hogy tartományuk nagyobb önrendelkezést kapjon. Madrid fokozatosan engedményeket adott, s ennek köszönhetően a terület helyzete gyökeresen megváltozott. A spanyolországi tartományok (hivatalos elnevezéssel régiók) közül Baszkföld rendelkezik a legnagyobb autonómiával: saját parlamentet, adórendszert, egészségügyi hálózatot és egyéb intézményeket működtet.
Az ETA idővel kénytelen volt belátni, hogy fegyverrel nem ér el semmit. Baszkföld lakosságának többségét az elmúlt években már a függetlenség kivívása és a Spanyolországtól való elszakadás sem foglalkoztatta. Az egykor népszerű szervezet tehát azoknak a tömegeknek a támogatását is elveszítette, amelyeknek a függetlenségéért küzdött. Az ok egyszerű: az emberek többsége elutasította az erőszakot.
A lakosság hangulatváltozását érzékelve már 2006-ban tűzszünetet hirdetett, ám nem tartotta be; még abban az évben két embert megölt Madridban. Erre Baszkföld több városa szembefordult vele, követelve a terror beszüntetését. A spanyol és a francia hatóságok pedig összehangolt akciókkal sorra számolták fel a fegyveres egységeit. Megroppantották a vezetését is: 2008-ig az ETA hét magas rangú parancsnokát fogták el és sok fegyverraktárát számolták fel.
A meggyengült csoport 2011-ben visszavonulót fújt: bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal. Korábban már többször ígért hasonlókat, ám mindig megszegte a szavát. Ezért sokan nem hittek neki. Rosszul tették, hiszen 2011-ben igazat beszélt: azóta egy támadást sem hajtott végre.
Épp ideje volt az öldöklés befejezésének, mert rengeteg ember életébe került a tevékenysége. A mintegy 3600 akciójában meggyilkoltakról eltérő adatok jelentek meg. Hivatalosan 829-en vesztették életüket; majdnem 59 százalékuk rendőr, katona és politikus volt, a többiek vétlen hazai és külföldi civilek. A sebesültek számát 16 ezerre becsülik.
Egy egyesület azonban 955 halottról tud, más források 800 és 900 közé teszik az ETA által meggyilkoltak számát. Utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben.
A merényletek mellett sok emberrablás, szabotázsakció és zsarolás is a lelkén szárad.
Fennállása alatt az ETA-nak 3800 tagja lehetett. Embereinek óriási többsége azonban már (régen) rács mögé került, beleértve a vezetők zömét is.
Az utolsó katonai parancsnokának tartott Mikel Kabikoitz Karrera Sarobét 2010-ben fogták el. Két politikai vezetőjét, David Pla Martínt és Iratxe Sorzabalt pedig 2015 szeptemberében tartóztatták le Franciaországban.
A terrorcsoport tavaly megkezdte fegyverei átadását, idén április 20-án pedig további titkos fegyver- és lőszerraktárak helyét mutatta meg (ezúttal is) a francia hatóságoknak. Azt is közölte: hamarosan bejelenti feloszlatását. Ígéretét megint betartotta, remélhetőleg örökre véget vetve ezzel egy véres korszaknak is.
