„Az Egyesült Államok nem tekinti globális köztulajdonnak a világűrt”. Na, és kit érdekel ez, gondolhatná bárki, ha csak ennyi jutott volna el hozzá abból a rendeletből, amelyet a múlt héten írt alá az amerikai elnök.
A szöveg azonban egyéb újdonságokat is tartalmaz. Ezekből kiderül: Donald Trump azt szeretné, hogy hazája szabadon, megkötések, illetve nemzetközi jogi korlátozás nélkül kutathassa, aknázhassa ki és (üzleti célból) hasznosíthassa a Földön kívüli térségek erőforrásait. Az elnök szerint a világűrben ugyanis mind az Egyesült Államok, mind „a hozzá hasonlóan gondolkodó országok” gazdasága hasznot húzhat az emberi tevékenységből, így az erőforrásoknak a Holdon és más égitesteken történő kitermeléséből (értsd: kizsigereléséből) is. Washington a jövőben ösztönözni szeretné ennek az állami, s magánszereplők által végzett tevékenységnek a nemzetközi támogatását.
Ezzel összhangban Trump rendelete kutatásra, bányászatra és az egyéb gazdasági lehetőségek kiaknázására sarkallja mind az amerikai, mind a külföldi cégeket. A dokumentum azonban nem fogadja el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatandó tevékenységét szabályozó 1979-es ENSZ-egyezményt. Az elutasítás azonban fölösleges, hiszen az USA alá sem írta. Erre csupán 18 ország szánta rá magát, ráadásul olyanok, amelyek az űrrepülésről vagy a világűr gazdasági hasznosításáról legfeljebb csak álmodhatnak.
A Trump-rendelet ugyanakkor továbbra is elismeri a Világűr Egyezményt, vagyis azt a kulcsfontosságú 1967-es nemzetközi szerződést, amely megtiltja az atom- és az egyéb tömegpusztító fegyverek telepítését az űrbe, illetve az égitestekre (sőt az utóbbiak kisajátítását bármely ország részéről), egyszersmind mindenki számára biztosítja a békés célú kutatás és hasznosítás lehetőségét a Földön kívül.
Bár a szerződéshez 108 állam csatlakozott, néhol kissé homályos és félreértelmezhető részeket is tartalmaz. Emiatt némelyek úgy értelmezik, hogy tiltja a Naprendszer bolygóinak, az aszteroidáknak és a Holdnak a gazdasági kiaknázását, míg mások ennek a fordítottját olvassák ki belőle.
Az Egyesült Államok kongresszusa 2015-ben úgy oldotta fel a dilemmát, hogy törvényt fogadott el, amely engedélyezi az amerikai állampolgárok és cégek számára a Holdon és az aszteroidákon folytatott gazdasági tevékenységet. A példát azóta több ország is követte, végképp összezavarva a helyzetet.
A múlt heti Trump-rendelet ezt a kuszaságot csak tovább növelte. A Fehér Ház azzal érvel, hogy az új intézkedés az emberek kiküldésével is számoló amerikai Hold- és a Mars-missziók előkészületei miatt vált időszerűvé.
Ezzel talán még nem is volna baj, ámde a rendeletnek az a kitétele, amely szerint az USA nem tekinti globális köztulajdonnak (vagyis az emberiség közös örökségének) a világűrt, szinte azonnal heves reakciót váltott ki Moszkvában.
Már az aláírás utáni napon megszólalt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és Szergej Szaveljev, az orosz állami űripari vállalat, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese. Az előbbi közölte: Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja. Az utóbbi pedig a „más bolygók területének tényleges elfoglalására” irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette Trump rendeletét. Éles hangú nyilatkozatában fölidézte, hogy a történelemben nem maradt következmények nélkül az, amikor „valamely állam a saját érdekében területeket foglalt el”.
Az amerikaiak által az űr kereskedelmi kihasználásának nevezett akciót az oroszok a térség gyarmatosítására irányuló első lépésnek tartják. Aggodalmuk lehet, hogy megalapozott, ám a Hold, a Mars vagy akár a Föld közelébe érkező aszteroidák üzleti célú hasznosítása még valószínűleg sokáig várat magára. Ennél talán valamicskével reálisabb célkitűzés lehet a víz és bizonyos ásványi anyagok felhasználása egy-egy idegen bolygón az ember ottani tartózkodásának biztosítására, esetleg az általa használható telepek építésére, működtetésére.
Oroszország az Egyesült Államokhoz hasonlóan Mars-utazást, és ennek előkészítéseként emberi Hold-missziók létesítését tervezi fél évtizeden belül. Kína is hasonló műveletekre készül. Mindannyian megtehetik, ezt semmi sem tiltja.
Az igazi veszélyt sokkal inkább az űr militarizálása jelenti, amely már régen elkezdődött, s az utóbbi években már új szakaszba jutott. Moszkva, Peking és Washington lassan már ott tart, hogy az angyalokat is elkezdi figyelni az egyre szaporodó műholdjaival, amelyek között már pusztításra alkalmasak is szép számban keringenek a Föld körül. A „gyilkos” műholdak egyikét-másikát már ki is próbálták. Ezek ütközéssel vagy a létfontosságú fedélzeti rendszerek manipulálásával teszik működésképtelenné az ellenséges űreszközöket.
Washington tavaly tovább lépett: bejelentette a saját űrhaderő (USSF), illetve űrparancsnokság megalakítását, merthogy Trump szerint „a következő háborúk színhelye a világűr lesz”. A USSF egyik feladata pedig az amerikai egyeduralom biztosítása lesz a világűrben, illetve az ottani fölény megteremtése a kínai és orosz fenyegetettséggel szemben. Ehhez jelentős segítséget kaphat a 2019 tavasza óta a Pentagon (védelmi minisztérium) fennhatósága alatt működő Űrfejlesztési Hivataltól (SDA), amely a magánszféra segítségével építene ki egy űrvédelmi rendszert.
