A könyv iránti szeretet kifejezője

Dušan Salatić, a Vajdasági Ex Libris elnöke elmondta, hogy az ex libris olyan, sokszorosított (grafikai vagy nyomdai) eljárással készített papírlap, melyet a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztanak azzal a céllal, hogy a könyv hovatartozását dokumentálja.

– Az ex libris jelzi, hogy ki a könyv tulajdonosa, és rendszerint egy kép is található rajta, amely tükrözi a könyvszerető szakmáját, érdeklődési körét, hobbiját, vagy irodalmi kötődését. Ezeket a jeleket művészek készítik fa, linóleum, műanyag, fém, plexi véséstechnikával, de vannak toll- és tusrajzok is. Az ex librisek sok évszázadon át haszonelvű funkciót töltöttek be. Mindenekelőtt a könyv tulajdonosáról tartalmaznak tudnivalókat. A 21. század elején ismét visszatért az érdeklődés az ex libris iránt – magyarázta Salatić, aki kiemelte, hogy minden kiállított ex librisből több példány is készült. Ezeket a példányokat a Szerb Maticának, a trebinjei múzeumnak, és a mećavniki Kapor Galériának adományozzák, egy példány pedig az egyesületük tulajdonában marad.

Az alkotásokat szakzsűri értékelte, melynek elnöke Olgica Stefanović volt. 

 –Az ex libris a könyv iránti szeretet és őszinte ragaszkodás kifejezése, valamint az a vágy, hogy a könyv a tulajdonos birtokában maradjon. Érdekes felfedezni az ilyen alkotásokat, hiszen a könyv tulajdonosának a személyiségére utalnak. Az ex librisnek azonban mélyebb funkciói is vannak. Aki ezzel foglalkozik, az ápolja az olvasáskultúrát és a művészetet, mert ezek többnyire grafikai műalkotások. Ugyanakkor a történelmet is ápolja, mert sok történelmi személynek volt ex librise. Örültünk, hogy ilyen sok művész vett részt a pályázaton. A legjobb alkotásnak járó Grand Prix-díjat az argentin Mauricio Schvartzman grafikai professzornak ítéltük oda. Külön öröm, hogy diákok is jelentkeztek a pályázatra, akik nagyon jól közelítették meg a témát  – mondta a zsűri elnöke.

A diákok között Mohácsi Imrének, a Bogdan Šuput Iparművészeti Szakközépiskola tanulójának az alkotása bizonyult a legjobbnak.

 – Az osztályfőnökünk hívta fel a figyelmünket a pályázatra. Nagyon meglepődtem, amikor meghallottam, hogy díjazták az alkotásomat. Egy linómetszetet készítettem, tehát egy linólapot kellett kivésnem. A vázlatot körülbelül két hétig készítettem, aminek a negatívját kellett kivésni a linómetszetre. Ez a folyamat már gyorsabban ment, két nap alatt elkészültem vele. Mivel az ex libris nagyon személyes, ezért az én koncepcióm az volt, hogy Emir Kusturica személyére, munkásságára utaló jeleket vonjak be. Végül a macskákra esett a választáson, mivel Kusturica egyik híres filmje a Macskajaj. A két macskát vontam be, ami egy jó szimbólum szerintem  – mondta a díjazott.