A levéltárak és a Nagy Háború címmel tartottak nagyszabású nemzetközi tanácskozást csütörtökön a zentai városháza dísztermében, a zentai Történelmi Levéltár és Zenta község önkormányzata szervezésében. A rendezvényen jeles hazai és magyarországi előadók összegezték az elmúlt négy évben megvalósult kutatások legfontosabb eredményeit.
A rendezvény kezdetén Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd kifejtette, összesen több mint tíz kiváló bel- és külföldi levéltáros szakember érkezett Zentára azzal a céllal, hogy bemutassák az elmúlt évek kutatási eredményeinek egy-egy részletét, illetve bemutassák azt, hogy milyen, az I. világháborúhoz kapcsolódó projektumokkal foglalkozott az intézményük az elmúlt évek során. Köszönetet mondott a zentai Történelmi Levéltár fenntartójának, Zenta község önkormányzatának a konferencia megszervezésében nyújtott segítségért, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, amely – ahogyan fogalmazott – immár sokadszor nyújtott támogatást a terveik megvalósításához.
Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere beszédében kifejtette, az I. világháború fordulópontot jelentett mind az európai, mind a világtörténelemben, ezért emlékművei ott állnak minden városban és faluban, a hozzá kapcsolódó történetek pedig egy évszázad múltán is elevenen élnek az emberekben. Mint mondta, a centenáriumi programok alkalmával elsősorban azokra emlékezünk, akik életüket áldozták a háborúban, de azokról a hozzátartozókról sem feledkezünk meg, akik egy életen át gyászolták elvesztett szeretteiket, majd hozzátette, nem túlzás azt mondani, hogy nem volt, illetve nincs olyan család, amelynek ne okozott volna valamilyen veszteséget az I. világháború. A történelmi események felidézését követően annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező generációk soha ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint amilyennel elődeinknek kellett szembenézniük.
Dragana Katić, az újvidéki székhelyű Vajdasági Levéltár és annak igazgatója, dr. Nebojša Kuzmanović nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd részletesen kitért az általa képviselt intézménynek az I. világháború centenáriumához kötődő projektumaira, valamint azok jelentőségére is.
A köszöntők után Stevan Mačković, a szabadkai Történelmi Levéltár levéltári tanácsosa elnökletével folytatódott a konferencia, amelynek programjában dr. Jasmina Nikolić, a požarevaci Történelmi Levéltár igazgatója A požarevaci Történelmi Levéltár projekt tevékenységei a Nagy Háború 100. évfordulója alkalmából címmel tartott előadást; dr. Sarusi-Kiss Béla, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa Adatbázis-építés és forrásközlés eredményei az I. világháború évfordulóján Budapest Főváros Levéltárában; Jelena Mitrović Kocev, a Belgrádi Történelmi Levéltára főlevéltárosa Natalija Aranđelović naplójának (1915–1918) szerkesztési munkálatai; dr. Pollmann Ferenc, a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze Az OMM csapatainak védelmi esélyei 1918 őszén és a hadsereg összeomlása az olasz fronton; Jasmina Živković, a požarevaci Történelmi Levéltár levéltári tanácsosa Szövetséges hadi ápolási missziók és szerb katonák gyógykezelése – A szerb hadsereg veszteségei az I. világháborúban; dr. Kiss Gábor, a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója Az osztrák–magyar katonai egészségügy 1918-ban; Pintér Tamás, a budapesti Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány képviselője A Monarchia utolsó nagy offenzívája a Piavénál; Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa A bácskai Tisza mente emberveszteségei a Nagy Háborúban; Mezei Zsuzsanna, az újvidéki székhelyű Vajdasági Levéltár főlevéltárosa Magyarország déli részének nemzetiségei a Nagy Háborúban és a Vajdasági Levéltárnak a jugoszláv mozgalomra vonatkozó iratai a Varia gyűjteményben; Kovács Csaba, a budapesti KSH Könyvtár könyvtárosa pedig A napló mint az első világháború eseményeinek különleges forrása címmel.
A tanácskozás résztvevői közösen megtekintették a Szerbia és Braničevo a Nagy Háborúban 1914–1918 című dokumentumfilmet.
