(Ótos András felvételei)
A Vajdaságban élő tíz nemzeti közösség nyelvén szólal meg az idén 40. évét jegyző Vajdasági RTV, az egykori Újvidéki Televízió és Újvidéki Rádió jogutódja. Ezek a televíziós és rádiós szerkesztőségek mutatkoztak be tegnap az újvidéki Prezident Szállodában a sajtó és a meghívott vendégek előtt, prezentálva a médiaház sajátos nyelvi tarkaságát, melyet, mint azt Klemm József, a VRTV igazgatóhelyettese üdvözlő beszédében megfogalmazta, bemutatni és népszerűsíteni is kell. – Nem elég tenni a dolgunkat, nagy hiba azt hinni, hogy egy tudósítással elvégeztük a dolgunkat, nekünk küldetésünk van, és erről a küldetésről párbeszédet kell folytatnunk az auditóriummal – mondta. A médiaház nem zárkózhat be, dialógust kell folytatnia, növelnie a színvonalat, szolgálnia a polgárokat, akik miatt létezik.
– Újabb két-három kisebbség nyelvén tervezünk műsort indítani a meglevő tíz mellett. A VRTV ilyen tekintetben már most is regionális, ha nem európai csúcstartó – jelentette be. Hozzáfűzte, hogy a kisebbségi nyelveken készülő műsorokat az eddigieknél többször fogják feliratozni szerb nyelvre, hogy minél szélesebb rétegekhez jusson el.
– A polgárok elvárásainak teljesítésén fáradozunk, mert közszolgálati médium vagyunk. Tartsanak velünk továbbra is! – mondta Klemm, majd Márton Attila, az Újvidéki Televízió második csatornájának fő- és felelős szerkesztője leszögezte, hogy a tájékoztatási eszközök privatizációja után megnőtt a Vajdasági RTV jelentősége, ugyanis megszűnt sok olyan médium, mely a nemzeti közösségek nyelvén szólt az auditóriumhoz. Azt is megállapította, hogy a VRTV-ben a kisebbségi szerkesztőségek, újabb nevükön rovatok nem fordítószolgálati alapon működnek, mint más hasonló, soknyelvű médiaházban, s ez egyedivé teszi az újvidéki székhelyű, vajdasági közszolgálati rádió- és tévéházat. Ezek a rovatok nemcsak tájékoztatnak és szórakoztatnak, hanem oktatnak is a meglevő szűkös keretek között – mondta többek között.
A négy évtizede fennálló intézmény a szerb nyelvű műsorok mellett magyar, szlovák, román, ruszin, ukrán, horvát, bunyevác, roma és macedón nyelven sugároz műsort, és online is nyomon követhető. A magyar nyelvű szerkesztőségek nevében Buda Hajnalka, a tévé magyar szerkesztőségének felelős szerkesztője, és Gusztony András, a rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese szólt. Mindkét szerkesztőség meglehetősen kis létszámú, és nagy munkát végez. A tévében a magyar adások időtartama az ismétlésekkel együtt meghaladja a 8500 percet havonta, a rádió viszont 24 órás műsort készít. A tévé magyar szerkesztősége esetében az is érdekes, hogy az egykori Jugoszláviában 1968. január 1-jén már megszólalt magyarul, míg az Újvidéki Televíziót csak hét évvel később alakították meg.
