Imádkozzál és dolgozzál!

Nagyszabású ünnepséget tartottak pénteken este Zentán, a helyi Művelődési Házban a magyar kultúra napja alkalmából, amelynek keretében az egybegyűltek megtekinthették a Cirkalom táncegyüttes és a Juhász zenekar különleges közös produkcióját, valamint a vajdasági költők műveinek felhasználásával készült Imádkozzál és dolgozzál! című rendhagyó előadást, majd a program folytatásában átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és Plakettjét, valamint kihirdették a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2015 című pályázat eredményét is.

Kilenc Kárpát-medencei település templomának egymásba kapaszkodó harangjátékának felcsendülése után az egybegyűltek közösen énekelték el a himnuszokat a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségének kezdetén, majd Dudás Károly Magyar Örökség díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte a vendégeket, aki beszédében a forráshoz való visszatérés fontosságára hívta fel a figyelmet: – Ideje visszatérni Kölcseyhez, a Himnuszhoz, amelynek minden sora időszerű és korszerű – most már így, idézőjelek nélkül –, amelynek minden sora rólunk és hozzánk szól – hangsúlyozta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke. – Nem véletlen, amikor a teljhatalmú Rákosi Mátyás Illyés Gyulával és Kodály Zoltánnal „időszerűsíteni” és „korszerűsíteni” akarta csodálatos nemzeti imánk szövegét és zenéjét, mindkét nagy művészünk nemet mondott, s azt válaszolta a diktátornak: „Jó ez a régi!” Bizony: jó ez a régi. Mint ahogy jó az is – érdemes rá jobban odafigyelni –, amit több mint százkilencven esztendővel ezelőtt Kölcsey Ferenc a Himnusz megírása mellett emberi cselekedeteivel, közéleti helytállásával és írásaival a magyar nyelv és kultúra, a magyar nemzet érdekében tett. Szatmár megye követeként az országgyűlésen mindig a legfontosabbról beszélt: az egységes magyar nemzet megteremtéséről. És ezzel, akár a Himnuszának soraival már nem közvetlenül hozzánk és rólunk szól, hanem a nemzet kultúrájáról – tette hozzá a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.

Jasmina Mitrović Marić, Szerbia köztársasági elnökének tanácsadója a magyar kultúra napjának jelentőségét emelte ki köszöntő beszédében: – A magyar kultúra napja kiemelkedően fontos dátumnak számít valamennyiünk számára, jómagam egyébként is nagyon szeretem a januárt, hiszen januárban rendkívül sok olyan dátum van, amikor ünnepelhetünk, amikor gratulálhatunk egymásnak, amikor azt kívánhatjuk egymásnak, hogy az új év jobb legyen annál, mint amilyen az előző volt, és ezek között a napok között kerül sor a magyar kultúra napjának megünneplésére is – fogalmazott Jasmina Mitrović Marić, ezután kitért a kulturális tevékenységet folytató szakemberek küldetésszerű munkájának és ezen munka elismerésének a jelentőségére is, majd tolmácsolta Tomislav Nikolić, Szerbia köztársasági elnöke jókívánságait is.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere levelét Raffai T. Ágnes olvasta fel, amelyben a miniszter a Himnusz és a magyar kultúra jelentőségéről és összetartó erejéről fejtette ki gondolatait: – A Himnuszhoz fordulunk, ha ünnepelünk, ha emlékezünk, a Himnuszt énekeljük, amikor egymásra gondolunk, egymásért imádkozunk, ugyanígy, amikor nemzeti kultúrával foglalkozunk, egymással is törődünk, hiszen élő kultúrája csak igazi közösségnek lehet. Az életünkben az egyik legnagyobb érték az összetartozás, az, hogy összetartozunk őseinkkel, akik nemzedékek hosszú során át adták tovább az életet, amit a történelem minden balsorsa és tragédiája ellenére mi is megkaptunk – fogalmazott levelében Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az értékek átörökítésének fontosságáról beszélt az egybegyűlteknek: – Mindaz, amink a materiális világban van, az általában olyan, amit nem mi hoztunk létre, hanem valakiktől, felmenőinktől, szomszédainktól, esetleg az adott településen élőktől kaptuk örökbe, vagy kaptuk használatra, azért, hogy használjuk addig, amíg itt élünk, a földi világban, és aztán adjuk tovább azoknak, akik utánunk következnek – hangsúlyozta Rétvári Bence, hozzátéve, ha mindez így van a materiális világban, akkor nincs másként a kultúra világában, a szellemi javak világában sem. – A kultúra sem egyik pillanatról a másikra, önmagunk által teremtett kultúra, hanem mi is kaptuk a szüleinktől, a környezetünktől, és mi is ugyanígy adjuk majd tovább. Erősíti ez és teljessé teszi a saját életünket, ugyanakkor segíti a nemzet összetartozását, a közösség összetartozását is – tette hozzá Rétvári Bence, majd részletesen is kitért a kultúra fejlődéstörténetének az egyénre gyakorolt hatásaira, kiemelve, a magyar kultúrát nem őrizni kell, hiszen nem rab, nem ápolni kell, mert nem beteg, hanem a kultúrát meg kell élni.

Az est folytatásában, annak legünnepélyesebb pontjaként átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legrangosabb elismeréseit, a Magyar Életfa díjat, az Aranyplakettet és a Plakettet is. Magyar Életfa díjban Albert János szabadkai nyugalmazott színművész; Balogh Pál bácskertesi művelődésszervező; Krizbai Hajnalka verseci pedagógus, anyanyelvápoló; és dr. Szőke Anna kishegyesi nyugalmazott óvodapedagógus, népművelő, néprajzkutató részesült. Aranyplakettet a hetvenéves nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület, Plakettet pedig a topolyai Cirkalom táncegyüttes; a szabadkai Juhász zenekar; Szabó Magda tornyosi óvónő, kézműves és gyűjtő; Széchenyi Jolán torontálvásárhelyi tanárnő; valamint Takács József horgosi művelődésszervező kapott. Az egybegyűltek megtekinthették a díjazottakról készült portréfilmeket is, amelyeket Szerda Zsófia készített.

Az est során került sor a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2015 című pályázat eredményhirdetésére is. Az idei pályázatra kilenc kiadó összesen harminckét könyvvel nevezett be, amelyek közül az ifj. Szilágyi Gábor reklámgrafikus, Szalma Viktória képzőművész és Kanyó Ervin grafikusművész alkotta zsűri a zEtna Kiadó Celler Kiss Tamás Anyaméh című kötetét találta a legszebbnek, de a bírálóbizottság kategóriánként is díjazta a legszebb kiadványokat, valamint több különdíjat is kiosztott.

Az ünnepi műsorban fellépett az Plakett-díjas Cirkalom táncegyüttes és a szintén kitüntetett Juhász zenekar, valamint az egybegyűltek megtekinthették az Imádkozzál és dolgozzál! című előadást is, amely idősb Bálint József önéletírásának, valamint Beszédes István, Bogdán József, Celler Kis Tamás, Lennert Móger Tímea és Terék Anna versrészleteinek a felhasználásával külön erre az alkalomra készült. A produkció szereplői Baka András, Bobán Edit, Burai Tibor, Gábor Szintia, Kiss Zoltán és Lackó Farkas Erzsébet voltak, a zenét Klemm Dávid, az éneket Sóti Juli szolgáltatta, az előadás dramaturgja Oláh Tamás, rendezőasszisztense Király Sándor, rendezője pedig Táborosi Margaréta volt.

A Magyar Nemzeti Tanács fővédnöksége mellett, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ társszervezésében, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Bethlen Gábor Alap, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi–Nemzeti Kisebbségi Titkárság, illetve Zenta község önkormányzata és Szabadka város önkormányzata támogatásával életre hívott rendezvényen jelen voltak a magyarországi és a szerbiai állami, tartományi és önkormányzati szervek, valamint Magyarország szerbiai külképviseletei, a Kárpát-medencei művelődési intézmények és szervezetek, illetve az egyházak, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői is.

A magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepséghez kötődően ma tíz órai kezdettel tartják meg a Zentai Alkotóházban a Kárpát-medencei Kulturális Fórum elnevezésű rendezvényt, amelynek központi témáját ezúttal a Kárpát-medence stratégiai képzési világai képezik majd. A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hagyományos találkozóján ezúttal is a Kárpát-medencei művelődési intézetek, ernyőszervezetek, valamint a vajdasági kulturális közintézmények és szervezetek vezetői és szakmunkatársai vesznek részt.

Szép magyar könyv

A pályázatra 9 kiadó 51 kiadvánnyal nevezett be. A díjakról a szakbizottság döntött, melynek tagjai: ifj. Szilágyi Gábor és Szalma Viktória tervezőgrafikus és Kanyó Ervin grafikusművész.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a 2015. évi Vajdasági Szép Magyar Könyv díjat a zEtna Kiadónak adományozta Celler Kiss Tamás Anyaméh című kötetéért, melynek szerkesztője Beszédes István. Műszaki szerkesztő és fedőlapterv: Beszédes István. Külön dicséret illeti Bakos Anitát az illusztrációkért.

A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriájában a Legszebb Könyv díj a Vajdasági Magyar Művelődési Intézeté és a Forum Könyvkiadó Intézeté Bodor Anikó Széles a Duna című művéért.

Művészeti könyvek és albumok kategóriájában a Legszebb Könyv díjban részesült a Forum Könyvkiadó Juhász Árpád című kiadványa grafikai szerkesztésének és nyomdai kivitelezésének egységéért. Műszaki szerkesztő és fedőlapterv: Szalma Viktória.

A művelődési szövetség a szépirodalmi kiadványok kategóriájában a Legszebb Könyv díjat adományozta a Forum Könyvkiadó Intézetnek Maurits Ferenc Bukott angyal ablaka című könyve grafikai szerkesztésének és nyomdai kivitelezésének egységéért. Műszaki szerkesztő: Buzás Mihály.

A szakbizottság dicsérő oklevelet adományozott: a tankönyvpótló és -kiegészítő kiadványok kategóriájában a Tankönyvkiadó Intézetnek a Környezetünk és Fürkésző című kiadványok igényes kivitelezéséért. Dicsérő oklevélben részesült a zEtna Kiadó Csík Mónika Miféle zergetoll? című kötetében szereplő illusztrációkért, amelyeknek szerzője Péter László, valamint a Forum Könyvkiadó Intézet a Tündértánc című könyvében szereplő illusztrációkért, amelyeknek szerzője Tóth Alisa.