А mennyiben oszt ályozni kellene a Nyári Ifjúsági Játékok bulihelyszíneit, akkor az idén is a Még élünk! e lnevez ésű helyszín érdemelné ki a csillagos ötöst. Egyrészt azért kaphatná meg a kiváló osztályzatot a hely, mivel Don Bimbó, a „Játékokon belüli fesztivál” koordinátora különböző kulturális eseményeknek is teret ad birodalmának területén, másrészt éjszakánként, a karaokepartit követően a reggeli órákig elhúzódó igazi „ereszd el a hajamat” hangulat alakul ki. Minden este hat órától ezen a helyszínen szervezik meg a Játékokon részt vevő fiatalok „esküvőit” is. Az ifjú párok frigyére pedig maga a helytartó ad áldást. Az idei rendezvény egyik újításának számít a látogatók körében nem túlzottan népszerű jegyrendszer is. Több helyszínen ugyanis nem készpénzzel, hanem vásárolt bonokkal lehet csak fizetni. Ez még nem is lenne annyira gond, mivel az EXIT-en már szépen bejáródott az ehhez hasonló (de sokkal tökéletesebb) rendszer, bibi csupán akkor van, amikor a bonokból „bevásárolt” fesztivállátogató másnap hajnali négyig nem váltja sörre, pljeskavicára, lángosra stb. a jegyeket. Ekkor ugyanis azok érvényüket vesztik, s az előző napon még hűsítő árpalevet érő jeggyel már semmit sem kezdhet az ember. A fesztiválon uralkodó árak egyébként egészen emberbarátok. A sör 100, a pljeskavica és a kolbász 150, a főtt kukorica 60, a lángos pedig a fajtától függően 50–70 dinárba kerül. Lehet komplett ebédet is kérni 250 dinárért.
A szerdai zenei kínálatot illetően ezen az estén mindenképpen az Edda uralta a Nagyszínpadot.
Igazából sohasem rajongtam a Pataki Attila által vezetett együttesért, azt viszont mindenképpen el kell ismernem, hogy az énekes és zenésztársai rendkívül profi módon szórakoztatták a színpad előtti teret teljes mértékben betöltő tömeget. A Nagyszínpadon a legendás zenekaron kívül szerda este fellépett még a Cozombolis és a Depresszió együttes is. Az egzotikus zenei hangzás rajongói sem maradtak hoppon ezen a napon, mivel a délutáni órákban az After Dance Arénában többek között fellépett a szegedi Csillagtér zenekar is. Sajnos a tehetséges fiatalok produkciójára igencsak kevesen voltak kíváncsiak, pedig a Tom Waitsre, illetve a korai Quimbyre hajazó zenei stílusukkal mindenképpen nagyobb figyelmet érdemeltek volna. Egyébként a szervezők becslése szerint mintegy 1500–2000 napijegy kelt el. A fesztivál szervezőitől megtudtuk azt is, hogy békésen múlt el ez az éjszaka is.
