Beültem dr. Fűzfa Balázs előadására, amit a 14. Szabadkai Nyári Akadémián tartott, s a neves irodalomtörténész már az elején annyira megdöbbentett, hogy azután nem lehetett nem lankadatlan figyelemmel kísérni. Ez találta ugyanis mondani: „Ha Babin nénin keresztül érem el, hogy a diák elolvasson három sornyi Kosztolányit, akkor vállalni kell Babi nénit.”
De ki is ez a Babi néni? Babi néni az interneten lakik, az ismert videómegosztón, és már több mint másfél millióan meglátogatták. Hajlott kora ellenére is strandra megy, csak előbb bauxitból főz levest. Jó, jó, de hogy jön ehhez Kosztolányi? Hát úgy, hogy a Babi néni strandra megy tulajdonképpen egy magyar népmese, a Kőleves remixe, a diákok pedig igencsak szeretik ezt a műfajt. Az interneten talált mese poétikai vonatkozásban hasonlít a posztmodern költészethez, amely viszont Kosztolányi költészetével tart rokonságot. Mert hát mi a csuda a posztmodern költészet, ha nem remix?! Ez nem egy belőlem kitörő mondat, az előadónktól hangzott el, aki szerint bizony finoman fogalmazva is gyengülni látszik a magyartanítás színvonala, és meg kellene találni a módját, hogy a diákok világa és a tanári előadásmód egymáshoz közelíthető legyen, módszertani kiutakat kell keresni a magyartanítás hanyatlásából. A költészet egyre nehezebben talál utat a diákokhoz, ezért nem mehetünk el szó nélkül olyan, a diákok által is kedvelt jelenségek mellett, amelyek poétikai jellegzetességet mutatnak. Mint például a remixek. A jövő irodalomtanításának kérdése a kapcsolatok meglelésén alapul. Van-e kapcsolat a Halotti beszéd és az SMS-írás között? Lehet, ha azt adjuk feladatnak, hogy a diákok írják át a Halotti beszéd néhány sorát az általuk használt SMS-nyelvre. Ahhoz, hogy el tudjuk hitetni, milyen szép egy-egy vers, lépéseket kell tennünk a diákok nyelve felé is. Legtöbbször elmarad a kortársakkal való foglalkozás, pedig a klasszikusok tanításánál is kitérhetnénk rá. Például amikor elolvassuk Kosztolányi Hajnali részegségét, miért ne említhetnénk Parti Nagy Lajost (Kosztolányi: „Mégiscsak egy nagy, ismeretlen Úrnak vendége voltam” – Parti Nagy remixe: „Mégiscsak egy nagy, ismeretlen urna vendége voltam”), vagy Vörös Istvánt, aki haikuként írta át a Kosztolányi-költeményt, de ne hagyjuk ki Jenei Gyula Hajnali éberség című versét sem. S hogy a remixnek is van remixe, azt példázza Szálinger Balázs Kis hajnali ellágyulása, amelyet ugye a Kosztolányi-mű ihletett, és a Szálinger-féle változatból azóta egy ismeretlen blogger tollából az interneten már fellelhető a Hajnali kicsiny ellágyulás is. Így íródik egymásra a Hajnali részegség motívumsorozata.
– A tankönyveknek is párbeszédet kell kezdeményezniük a diákokkal, az ő újfajta látásmódjukkal, szemléletükkel, magatartásukkal. A tankönyv legyen színes, áttekinthető, benne hipertextekkel, kreatív feladatokkal. Jó, ha az irodalomtudomány eddig megoldatlan kérdéseit is felvetjük, s feladatul adjuk, hogy rágódjanak a megfejtésükön. Izgalmas lezáratlan dolgokkal foglalkozni – hallottuk dr. Fűzfa Balázstól.
Mert nem mindegy, hogy csak a tanterem ajtaján vagy a diákok világának ajtaján lépünk be.
