November 8-a és 13-a között jut el a gimnáziumok tanáraihoz a Mentsük meg a gimnáziumot a gyors reformtól! nevű kérdőív – jelentették be a szerbiai gimnáziumok értekezletén. A kérdőívezés célja, hogy felmérjék a gimnáziumi tanárok véleményét, és felhívják az oktatásügyi hatóságok figyelmét arra, hogy vegyék figyelembe a gimnáziumi tanárok véleményét is. A kérdőívezés eredményét eljuttatják az oktatási illetékesekhez azzal a kéréssel, hogy a reformok realizálásánál vegyék figyelembe ezen eredményeket.
A kérdőívezés a Belgrádi Gimnáziumok Fórumának honlapján (www.fbg.org.rs)történik majd elektronikus formában, és remélik, hogy a 6000 szerbiai gimnáziumi tanárnak legalább a fele részt fog venni a felmérésben. A fórum úgy véli, hogy a gimnáziumi oktatást veszély fenyegeti, mert az általános iskolák és szakközépiskolák reformja után a gimnáziumi oktatás lehet a reformok újabb áldozata.
– A logikus az lenne, ha előbb létrejönne a pontos oktatási stratégia Szerbiában, majd biztosítani kellene a finanszírozást, kidolgozni a gimnáziumi oktatásra vonatkozó standardokat, és csak ezután beszélni tervekről és programokról – áll a fórum közleményében.
A szervezet úgy véli, ahhoz, hogy reformról beszéljünk, ahhoz, hogy ki lehessen dolgozni a terveket és programokat, tudni kellene, hogy a gimnáziumokban mit kell tanulni és a tanulmányok végén a diákoknak mit kell tudniuk, és mindenképpen szükséges a projektum kezdetén egy próbaidőszak. Tehát lassabb tempót javasolnak.
Ahogy arról már beszámoltunk, az Országos Oktatási Tanács is azt javasolta az oktatási miniszternek, hogy a reform bevezetését a gimnáziumi oktatásba, amelynek a következő tanévben kellene megtörténnie, legalább egy évvel halasszák el.
– A gimnáziumi tantervek és programok alapvetően nem változtak az elmúlt 20 évben. Világos, hogy mielőbbi reformra van szükség, de ez mégsem mentség arra, hogy kapkodva, gyors eljárással változtassanak csak a terveken és programokon – áll az OOT oktatási miniszterhez eljuttatott levelében.
A tanács is azon a véleményen van, hogy legelőször is a gimnáziumi oktatás világosan megfogalmazott új koncepcióját kell elfogadni, azután meghatározni a standardokat, hogy mit kell tanítani a gimnáziumokban, mit kell megtanulniuk a diákoknak a gimnáziumi tanulmányaik végére. Csak azután kell változtatni a tanterveken, és nem úgy, hogy évente csak egy-egy osztályra, hanem egészében véve, a gimnáziumi tanulmányok teljes négy évére vonatkozóan. A tanács szerint 2011. szeptemberéig nincs elég idő arra, hogy ezt a munkát minőségesen el lehessen végezni.
A Szerbiai Gimnáziumok Egyesülete is arra figyelmeztet, hogy – noha a gimnáziumi tanárok is egyetértenek a reform szükségességével – a lépések rossz sorrendje káoszt idézhet elő az iskolákban, és az egyesület sem bízik abban, hogy kevesebb mint egy éven belül minőségesen elkészülnének a reformtervek.
Az oktatási minisztérium az Oktatás- és nevelésfejlesztő Intézetet bízta meg, hogy január elsejéig készítse el az új tervek tervezetét. Ezt a minisztérium az Országos Oktatási Tanácsnak juttatja el, és a tanács dönt róla.
A reformelképzelések szerint a gimnáziumok első osztálya általános lenne, a harmadik és negyedik osztályában bevezetnék majd többek között a választható tantárgyak csomagját – természettudományi és társadalomtudományi tantárgyak lennének egy-egy csomagba válogatva –, és a reformgeneráció a gimnáziumi tanulmányai végén ún. általános érettségit tenne, amely felváltaná az egyetemekre való felvételit.
