Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke keddi számunkban arról nyilatkozott, hogy Újvidéken tervezik megnyitni a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozatát, amelyen elsősorban természettudományos tárgyakból indítanának tanárképző szakokat magyar nyelven. Az utóbbi időben arról hallhattunk, olvashattunk, hogy az elképzelések szerint Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon indulna kétszakos tanárképzés, ez szerepel az MNT stratégiájában is. Nagy Margit meggyőződése, hogy szükség van az újvidéki magyar tanárképzés beindítására, a magyar egyetemre, mert úgy érzi, így rendeződne megfelelően a magyar felsőoktatás ügye. Sajnálja, hogy javaslataikból kevés került be az MNT felsőoktatási stratégiájába.
– Kihangsúlyoznám, hogy Belgrádban zavartalanul működnek európai országok egyetemeinek kihelyezett tagozatai. Tehát ez az oktatási forma nem most jelenne meg Szerbiában. Emlékeztetnék arra mindenkit, hogy a VMPE konferenciát szervezett augusztusban az MNT oktatásfejlesztési stratégiájával kapcsolatban. Pontról pontra végigvettük a javaslatokat, és küldtünk egy jóindulatú és építő jellegű levelet az MNT-nek, amelyben a kétszakos tanárképzés javaslata is szerepelt, kihelyezett tagozati formában. Mindebből nem sok jelent meg az oktatásfejlesztési stratégiában, az egyetemről nem is beszélve. A Magyar Nemzeti Tanács egyetemre vonatkozó elképzelése szerint Szabadkán összevonnák a Műszaki Szakfőiskolát a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral, a Magyar Egyetem létrehozása érdekében, amely magyar lenne a nevében, de lényegében nem teljesen. Az első két évben magyarul tanulnának a hallgatók, utána harmadéven a tantárgyak egy részét szerbül tanulnák, majd növelnék e tantárgyak számát. Mindez azért, hogy a hallgatók az első éven ne bukjanak ki az egyetemről. Ezt én nem tartom logikusnak, mert ha első év után nem morzsolódnak le, akkor majd harmadéven történhet meg ez bizonyos tantárgyak miatt. Erdélyi származású révén emlékeim vannak arról, hogy a harmadéven bevezetett román nyelvű tantárgyak mennyi gondot okoztak a székelyföldi kollégáknak, akik nem tudtak románul. Az egyetemi oktatás célja nem a nyelvtanítás, hanem a szakmai képzés. A nyelvtanulás másik téma. Már a közoktatás keretében el kell sajátítani a szerb nyelvet. Nem igaz, hogy nem lehet megtanulni, hiszen a tizenéves gyerekek közül is sokan elég jól beszélnek angolul. És ha angolul meg lehet tanulni, miért ne lehetne megtanulni szerbül? Egyetemen is lehet szerbet tanítani nyelvtantárgyként, jó, az angol nyelvtanítási módszerekhez hasonló oktatási módszerrel – mondta az elnök asszony, hangsúlyozva, hogy az elképzelés szerint a kihelyezett tagozat nem lesz fizetős képzés. – Előfordulhat, hogy a politikum megakadályozza e terv megvalósulását, elég rossz tapasztalataim vannak ilyen téren. Amikor szó volt a magyar egyetemről – erről volt is egy cikksorozat a Magyar Szóban – a magyar politikum a multikulturális egyetem mellett állt ki, ami nem magyar egyetem, és mi azt szeretnénk, hogy a mi hallgatóink magyarul tanuljanak – hangsúlyozta Nagy Margit, hozzátéve, hogy a keresztény szellemiség és az anyanyelvű oktatás az erősen megfogyatkozott magyar közösség megmaradásának egyik záloga.
Lengyel László, az MNT felsőoktatási tanácsosa elmondta, a beérkezett javaslatokat áttanulmányozták, és azok kerültek be a stratégiába, amelyeknek biztosan látták a megvalósíthatóságát. A kétszakos tanárképzésről van szó a stratégiában, a tervek szerint a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon valósulhatna meg, amikor a kar Pedagógiai Karrá alakul.
– Ami megvalósítható javaslat, azt biztosan betettük az oktatásfejlesztési stratégiába. A stratégiába olyan dolgok nem kerültek be, amire nincs garancia, hogy meg lehet valósítani. A kétszakos tanárképzés kérdése viszont szerepel a stratégiában. A leendő szabadkai Pedagógia Kar programjában szerepel. Arról van szó, hogy bizonyos jogi státust el kell, hogy érjen a kar, mire ez beindítható. Folynak az előkészületek, a jövő évben biztosan elindul az akkreditációs folyamat előkészítése.
A kérdésre, hogy az MNT támogatja-e a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozatának létrejöttét, a tanácsos a következőket nyilatkozta:
– Egy kihelyezett tagozat az nem ugyanaz, mint egy Szerbiában akkreditált képzés. Egy kihelyezett tagozat nem pótolja azt, amit egy Szerbiában akkreditált magyar nyelvű képzés biztosíthat. Az MNT stratégiája tartalmazza azt, hogy a kihelyezett képzés rendszerének státusát rendezni kell. Meg kell oldani ezt, mert jelen pillanatban az a helyzet, hogy a szerb állam eltűri, mert a jelenleg folyó kihelyezett tagozatos képzések nem jelentenek konkurenciát a szerbiai állami egyetemeknek, de abban a pillanatban, hogy ha az Újvidéki Egyetemnek konkurenciát jelent egy magyarországi állami egyetem kihelyezett képzése, akkor léphet ellene, és a törvény nem szabályozza ezt a rendszert. Tehát meg is engedhetik, és tilthatják is. Az a gond, hogy a kihelyezett képzés státusa jogilag még tisztázatlan. Ezért mondom azt, hogy Szerbiában akkreditált, szerbiai intézmény által oktatott magyar nyelvű tanárképzésnek jelen pillanatban nem lehet alternatívája egy kihelyezett tagozat formájában oktatott tanárképzés. Nem arról van szó, hogy a kihelyezett tagozat nem kell, hiszen a kihelyezett forma persze lehet jó, ha az okleveleket majd lehet honosítani. Az MNT azt támogatta, hogy a képzés akkreditált szerbiai állami intézményben történjen, ne pedig kihelyezett tagozat formájában, de az MNT a kihelyezett tagozati státust is rendezni kívánja.
