Gyors és széles körű fejlődést eredményezett a kulturális főváros cím azoknak az európai városoknak, melyek 1985 óta elnyerték ezt a megtisztelő státuszt. Kezdetben a kivételes kulturális hagyatékkal megáldott Athén, Firence, Berlin, Párizs... töltötte be ezt a tisztséget, majd következtek a kisebb, ám közel sem jelentéktelen urbánus közösségek, melyek a címnek köszönhetően újraéleszthetik kulturális, idegenforgalmi vagy vendéglátóipari hagyományaikat.
Melina Mercouri egykori görög kultuszminiszter javaslatára 28 évvel ezelőtt, 1985-ben indult útjára az Európa kulturálisvárosa program az Európai Unióban. A kezdeményezés sikeressé vált, majd 1999-ben átkeresztelték az Európa kulturális fővárosa névre. Ezt a címet első ízben az írországi Cork városa viselhette, hogy aztán a nagyobb városok valósággal versengjenek a cím elnyeréséért, hisz jelentős anyagi támogatással jár, a kulturális fővárosság nyomán az urbánus környezet valósággal felvirágzik. 2000-ben nem kevesebb mint kilenc város töltötte be a hízelgő címet. A 2005 és 2019 közötti időszakra új választási módszert hirdettek: minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet, 2015-től pedig az EU csak az országot nevezi ki, a nyertes várost maga az ország jelöli meg. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. Tavaly Maribor és a portugál Guimaraes volt a kiválasztott, idén viszont a Szlovákiához tartozó Kassa (Košice) mellett a francia kikötőváros, Marseille osztozik a kulturális főváros címén az ókontinensen. A hivatalos megnyitó január 19-én és 20-án lesz.
Noha Szerbia még csak az EU kapujába sem ért, a kultúrára szánt kiválasztással pedig az utolsók között kullog az ókontinensen, mégis érdekelt abban, hogy megpályázza a címet. Erre legkorábban 2020-ban lesz joga, ugyanis ettől az évtől kezdődően a nem EU-tagországok is pályázhatnak a titulusra. Eddigi információk szerint Belgrád, Niš (Kassa testvérvárosa) és Újvidék (Pécs, a 2010-s kulturális főváros testvérvárosa) jelölteti magát, a döntést pedig két évvel később hozzák meg. Újvidék mindenesetre hivatalosan még nem jelentette be ebbéli szándékát, de a közvélemény – beleértve a sajtót –, már tudni véli, hogy ezt 2014-ben teszi meg. Először is tehát az EU hoz döntést a kiválasztott országról, majd az adott ország dönt a nyertes városról.
Az előkészületetekkel megbízott újvidéki városi bizottság becslése szerint mintegy 100 millió eurós beruházásra kerülne sor a famózus évig, ameddig a város megújulna, megfiatalodna, és méltó lenne a cím hordozására. Ennek az összegnek körülbelül az egyharmadát biztosítaná a város. Tízmillió euró körüli összeget az infrastruktúra fejlesztésére fordítanának a városi kasszából. Ezek akkora beruházások, hogy nem kérdéses, miért is versengnek a városok oly élesen egymással a cím elnyeréséért. Intenzív fejlődést biztosít számukra a kulturális fővárossággal járó vissza nem térítendő EU-s támogatás, ezenkívül olyan hírnevet, amellyel évekig, akár évtizedekig is valóságos turistacsalogatóvá válhatnak. Vagyis nem mennek a milliók a kultúrára, ellenkezőleg, a kultúra hozza a milliókat.
