A tanterveket a szakemberek készítik elő konkrét tantárgyakból konkrét évfolyamokra, és az Országos Oktatási Tanács hozza meg a tantervet. Így történt ez a következő iskolaév tanterveivel is. Elkészült a leendő 8. osztályosok programja is. A mostani hetedikesek az első reformgeneráció. Arról, hogy ezekre a diákokra jövőre mi vár, Soós Edit, az Országos Oktatási Tanács tagja beszélt nekünk. Mint megtudtuk, a leendő nyolcadikosok programja annyiban különbözik az eddigiektől, hogy ez már úgy készült, hogy figyelembe vették a május 19-én elfogadott szabványokat, vagyis azokat a mércéket, amelyeknek az általános iskolai oktatás végén a diákoknak meg kell felelniük.
Ezekben a szabványokban definiálták azokat az ismereteket, képességeket, készségeket, alaptudást, amellyel a nyolcadik osztály végén a diákoknak rendelkezniük kell. A tantervet ezekkel a szabványokkal hangolták össze.
A szabvány tíz tantárgyra készült el, ám a kisebbségek anyanyelvi tantárgyaira vonatkozóan még nem született, így a magyarra sem. De a Tartományi Oktatási Titkárság felvállalta a feladatot, hogy a tartomány területén oktatott kisebbségek nyelvének a szabványait is kidolgozza. A szabványokat idén fogadták el, de 4-5 évenként revízióra kell kerülniük.
A tantervben vannak kötelező tantárgyak, kötelezően választható tantárgyak (polgári nevelés és hitoktatás – az új oktatási törvény értelmében a diákoknak minden évben újra lehetőségük van választani), és szabadon választható tantárgyak (mindennapi élet a múltban; rajzolás, festészet és szobrászat; zenekar és énekkar; számítástechnika és informatika; anyanyelvápolás;sakk; háztartástan – ezekből az iskoláknak legkevesebb négyet kell felkínálniuk, és a diáknak egyet kell választania). Soós Edit elmondta, sajnálja, hogy az anyanyelvápolás a szabadon választott tantárgyak között kapott helyet, hiszen ebből a csomagból a diáknak egyet kell választania, és amikor választani kell az anyanyelvápolás és például az informatika között, akkor bizony komoly megfontolás alá esik, hogy valaki az anyanyelvápolást válassza.
A tantervcsomagbanszerepel az is, hogy a kisebbségekre vonatkozóan a történelemórák legtöbb 15 százalékán lehet fókuszálni az adott nemzet történelmére, a zene tantárgyon belül az énekelt daloknak hatvan százaléka lehet – esetünkben – magyar, a zenehallgatás során pedig a hallgatásra szánt művek 20 százaléka lehet magyar, a képzőművészet tantárgyban pedig 30 százalékban szerepelhetnek nemzeti tartalmak.
A mostani hetedikesek azon generáció tagjai, akik először tesznek majd kisérettségit, illetve elkezdik azt a folyamatot, amit végül a kisérettségihez vezet majd. Nem az eddigi feladatgyűjtemények szerint mérettetnek meg általános iskolai tanulmányaik végén, hanem olyan feladatokat kapnak, amelyek között alapszintű, középszintű és haladó szintű feladatok lesznek. Az alapszint az élhetőséget, azaz a világban való eligazodást biztosítja, a középszint már a továbbtanulás felé irányul, a haladó szint pedig analizáló, kritikai gondolkodású, állásfoglalást megfogalmazni tudó diákot feltételez. A tervezett jövő az, hogy ez a záróvizsga majd felváltja a minősítő- és felvételi vizsgát, és hogy a 10 tantárgy mindegyikéből úgymond vizsgát tesznek a diákok. Most még valószínű, hogy csak anyanyelvből és matematikából tesznek vizsgát az elfogadott szabványok szerint. A különböző középiskolai profiloknak megfelelően pedig remélhetőlega különböző tantárgyak is különböző súllyal bírnak majd, tehát például egy természettudományi szakra való bekerüléshez a természettudományi tantárgyakból kell a diáknak jobban teljesítenie, azzal, hogy természetesen a társadalomtudományi tantárgyakból is megmérettetik. A kisérettségi folyamatának az elfogadása is az Országos Oktatási Tanács feladata.
A tantervvel kapcsolatos esetleges problémákkal kapcsolatban Soós Edit elmondta, továbbra is nagyok az elvárások, a diákok tehermentesítésének sajnos sehol sincs nyoma.
