Önálló magyar egyetem, szabadkai multietnikus egyetem... Annak, hogy ismét felelevenítjük ezeket a terveket, elképzeléseket, az ad aktualitást, hogy számos családban már javában tervezik, hogy hol tanul tovább ősztől a most érettségiző fiatal. Sok vajdasági családban a magyarországi továbbtanulást fontolgatják. Másutt pedig kiderül, ha magyar nyelven akar tanulni a fiatal, igen szűkösek a lehetőségek, s anyagiak hiányában, a szerb nyelv tudása nélkül szóba sem jöhet az újvidéki, belgrádi továbbtanulás.
A közelmúltban Gubás Ágotával, az Aracs Társadalmi Szervezet alelnökével más témával kapcsolatban készítettünk interjút, akkor hangzott el részéről az a mondat, hogy az önálló magyar egyetem régi adóssága a délvidéki magyar politikumnak és az értelmiségieknek is.
EDDIG CSAK TŰZOLTÁS
– Tűzoltással nem lehet megoldani a lényegi problémát. Ha egyszer letesszük az asztalra, hogy íme, ez a megoldás, nem kell majd a tűzoltáshoz folyamodni. Az Orbán-kormány idején a magyar állam hajlandó lett volna támogatni az önálló magyar egyetem létrehozását, csak nem volt olyan politikus, se civil szervezet, amely ezt felkarolta volna. A multietnikus egyetemet emlegetjük mindig, mintha egy angol szak bevezetésével levennénk a bélyeget magunkról, hogy magyarkodunk, szeparálódunk, gettósodunk. Állandóan ezek a vádak érik az értelmiség egy részét, ezektől a vádaktól menekülnek a politikusok. Ám ez egy ördögi kör. Ha tudom, mi a célom, stratégiám is van, érveim mellette – márpedig vannak –, akkor kötelességem ezért kiállni. S akkor nem történik olyasmi, mint a nemzeti tanáccsal, hogy 7 év után a politikusok kijelentették, hogy fiaskó volt. Most szépíthetjük, hogy értek el eredményeket, de ezek csak morzsák voltak. Kellenek ezek a részeredmények is, de ha állítólag demokráciában élünk, kitartó küzdelemmel többet is el lehetett volna érni – fejtette ki véleményét Gubás Ágota.
Mint mondta, az önálló magyar egyetemre lenne elegendő jelentkező, minőségi anyanyelvű oktatással meg lehetne nyerni a fiatalokat, hogy ide iratkozzanak, hisz ezért mennek magyarországi egyetemekre.
– Nem állítom, hogy minden szakot meg lehetne nyitni, például orvosi kart nem, de a leendő tanárok és más szakemberek képzését, amelyekre szüksége van közösségünknek, mindenképp. De ez stratégia, összefogás nélkül nem megy. Anyagi alapra is szükség lenne, vannak jó nevű cégek, vállalkozók, akik tudnának segíteni, csak félnek, hogy rájuk sütik a magyarkodás bélyegét. Hány szerb üzletember alapított egyetemet, segíti a továbbtanulását a saját fajtájának! Miért nem merik a mi politikusaink, üzletembereink is? Nem tudunk itt, a szülőföldön maradni, anélkül, hogy felvállalnánk a magyarságunkat – szögezte le beszélgetőtársunk.
