A reggelhez hozzátartozik a rádiózás. Csak a zenei válogatás tér el az ízlésvilágomtól. A tehetségkutatókon feltűnt ifjú énekesek némelyik dalához mintha Szabolcska Mihály – Költőcske Mihály, hogy Adyt idézzem – valamely hű utóda írta volna a szöveget. Szeretem a zenét, de amikor felcsendül egy ilyen, engem zavaró dal, gyorsan átváltok a Kossuth rádió hullámhosszára, ahol egyáltalán nincs zene reggelenként, viszont vannak stúdióvendégek.
Semmi meglepő nincs abban, hogy tegnap reggel az Újvidéki Rádió reggeli műsorában néhány összeállítás a Valentin-nappal foglalkozott. Még jó, hogy más jellegű híreket is ezek közé iktattak, például a vadkár megállapításáról az adai határban.
A Bálint-napról néhány ifjú hölgy nyilatkozott, legalábbis abban a műsorrészben, amelyet én hallottam. Az urak szégyenlősebbek, vagy...? Egy ajándékbolt-tulajdonosnő is megszólalt. Ez utóbbi szavaiból az derült ki, nálunk azért annyira jelentősen nem lendül fel a boltok forgalma e napon. Majd végre a Bálint-nap kapcsán nyilatkozott egy férfi is, hivatását tekintve szociológus, aki elmondja: tavaly 10–20 milliárd dolláros haszna volt (gondolom az Amerikai Egyesült Államokban) a kereskedőknek, vendéglősöknek a Valentin-napból. A profit nagy úr, úgyhogy kitalálták, ma már nemcsak a szerelmesek napja ez, hanem mindenkié, akit szeretnek, aki szeret (szülőt, nagyszülőt, gyereket, unokát, szomszédot, kollégát). Ezzel jócskán kibővült tehát az e napon ajándékot vásárolók száma. A szociológus arra is rámutatott, hogy amíg az emberek – vagy legalábbis egy bizonyos hányaduk – a Bálint-nappal vannak elfoglalva, addig sem a válságon, a megélhetési gondokon és egyéb problémákon törik a fejüket.
Nagyon szellemes a Facebook közösségi portálon az a fotó, amelyet többen megosztottak, s amelyen a következő olvasható: Akkor ünnepeljük a Valentin-napot, ha az amcsik a busójárást.
