2013-ig kísérleti jelleggel, utána pedig már élesben működik majd az oktatás finanszírozásának új programja: a diákok létszáma utáni finanszírozás. Az egyetemi oktatás előtti oktatás finanszírozása új modelljének a kísérleti projektuma, azaz a diákok létszáma után történő finanszírozás máris elkezdődött, és ebben Szerbia 16 községe vesz részt. Többek között Szabadka, Temerin és Topolya is. A programról Sípos Hajnalkával, a topolyai községi tanács oktatási kérdésekkel foglalkozó tagjával beszélgettünk.
– 2014-től az iskolák finanszírozása a diákok létszáma alapján történik majd. Hogy ez miként fog működni, azt vázolja fel tulajdonképpen ez a kísérleti program. Minden önkormányzat maga hozott döntést arról, hogy részt kíván-e venni ebben a programban, és ha igen, akkor bizottságot kellett, hogy alakítson, amely bizottság ezt a programot 2013-ig működteti. Azután lép életbe élesben a diákok létszáma utáni finanszírozás – hallottuk Hajnalkától, aki ismertette a program lényegét: – Meg lesz állapítva, hogy egy-egy diáknak mennyi a gazdasági költsége. Ebben benne van a fűtésköltség, az áramhasználati díj, a tanárok fizetése, az épület fenntartási költségei, utaztatási költségek is... Ennek a gazdasági árnak a tervezettek szerint mintegy 70 százalékát fedi a minisztérium, a többit pedig az adott önkormányzat. Hogy hány százalékot finanszíroz a minisztérium, attól függ, hogy milyen az adott önkormányzat gazdasági helyezte, a fejlettebb önkormányzatok kevesebb pénzt kapnak a minisztériumtól, a fejletlenebbek pedig többet.
Az, hogy a nemzeti kisebbségeket ez a program hogyan érinti majd, vonatkoznak-e rájuk külön szabályok, arról a tanácstagnak nincsenek pontos információi. Számítanak a nemzeti tanácsok közreműködésére, hogy megoldják a finanszírozási gondokat, ha esetleg probléma adódik például a kevés diáklétszám miatt.
Ugyanis a diáklétszám függvénye, hogy hogyan finanszírozható az iskola. Minél kevesebb a diák, annál magasabb az egy főre jutó gazdasági költség, minél több a diák, annál gazdaságosabb egy iskola működése, tehát az egyik legfontosabb cél gazdaságossá tenni az iskolákat – hangsúlyozta beszélgetőtársunk, ők is erre törekszenek.
– Minden iskolában átgondoljuk a fűtési lehetőségeket, megpróbáljuk különböző módszerekkel minél gazdaságosabbá tenni az iskolákat. Például szigetelések javítására szeretnénk pályázni.
Ez a program is a racionalizáció része, az ésszerűsítéssel kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy mi lesz azokkal, akik munkaerő-felesleggé váltak.
– Igen, eredményezhet munkaerő-felesleget, de e program jó oldala, hogy időben hozzákezdtünk. Fel tudjuk mérni, hogy melyek azok az iskolák, ahol munkaerő-feleslegre lehet számítani. Sokan vonulnak nyugdíjba, így elkerülhető, hogy bárkinek is fel kelljen mondani. Nem veszünk fel helyettük új munkaerőt, hanem átcsoportosítjuk a tanárokat. Ez a folyamat jelen pillanatban is zajlik, új tanerőt nem tudunk alkalmazni most sem – hallottuk Sípos Hajnalkától.
Megkeresésünkre a szabadkai önkormányzatban elmondták, ők egy szemináriumot is szerveznek hamarosan ezzel kapcsolatban, de bővebb információt csak e szeminárium után, március végén kaphatunk.
