(A majdan felépülő színházépületben egy, közös intézményként vagy külön-külön, önállóan működik majd a szerb és a magyar társulat? Diósi Árpádfelvétele)
Szabadka város, a szabadkai Népszínház egyik fenntartója nem támogatja a Népszínház Magyar Társulatának önállósulását, tudtuk meg Ljubica Kiseličkitől, a polgármester művelődési kérdésekkel és az iskolahálózat racionalizációjával megbízott tanácsadójától.
– Egy éve felkeresett Mezei Zoltán társulatvezető, és azt mondta, hallotta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kéri a Magyar Társulat önállósulását, a nemzeti tanács viszont azt írta, a Magyar Társulat kérésére szeretnék az önállósulást. Úgy tűnik, ez egyfajta játék közöttük. A város állásfoglalása, hogy ilyen krízises gazdasági helyzetben nem szerencsés dolog az önállósulás és egy intézmény létrehozása, ez nem jelenthet utat Szabadka számára sem. Az én véleményem szerint ez a kezdeményezés a magyar nacionalizmus elterjedése. Azt gondolom, hogy ami a művészi kifejezés, alkotás, darab-, rendező- vagy szereplőválasztás szabadságát illeti, teljesen szabad a magyar társulat. Sikeresen dolgozik a Népszínház minden társulata, nem látjuk az önállósulás szükségességét. Az önállósuláshoz kell, hogy a város is belegyezését adja, de a város álláspontja, hogy ebben a pillanatban ez kontraproduktív. Ám ha a Magyar Nemzeti Tanács teljes egészében átveszi az új intézmény alapítói jogait, és teljesen megoldják a finanszírozását is, akkor nekem nincs semmi ellenvetésem – mondta el Kiselički.
Emlékeztetőül: Az önállósulásról és a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház létrehozásáról már többször is olvashattak lapunkban (legutóbb szombati számunkban). Amikor egy évvel ezelőtt az önállósulás miértjéről kérdeztük Mezei Zoltánt, a Népszínház Magyar Társulatának vezetője a következőket mondta el:
– A jogi és gazdasági önállósulás fontos dolog, jelenleg pedig kiskorúsítva vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a társulatvezetőnek nincs aláírási joga, nincs meg a teljes felelőssége egy társulat teljes körű irányításáért, nincs gazdasági felügyelete, és ezáltal ügyintézési joga sem, csak elméleti betekintési lehetősége van a gazdasági folyamatokba. Nem szólhat bele a káderpolitikába, valamint a javadalmazási és a jutalmazási rendszerbe sem, legfeljebb konzultáns lehet, amennyiben erre felkérik, és lehetőséget adnak rá. A művészeti kérdésekben, repertoárpolitikában csak javaslatot tesz, de nem ő hozza a döntéseket. A Narodno pozorište – Narodno kazalište – Népszínház vezérigazgatója vétójoggal bír a társulatvezető minden döntése/javaslata felett. Hangsúlyozom: Ljubica Risztovszki igazgatónő szabad kezet ad nekünk, azaz olyan előadásokat tűzhetünk műsorra, amelyek a fent meghatározott kritériumokhoz igazodni tudnak. Ám a dolgok változhatnak, s tudjuk, hogy egy rigorózusabb igazgatóval az élen, aki netán nem így bánik a társulattal, mint a jelenlegi igazgatónő, a társulat jövője nincs szavatolva. Egy rossz vezetés, egy vétójogait gyakorló igazgató alatt rövid időn belül szétzilálódhat a társulat. Az önállósulás a hosszú távú fennmaradásunk záloga – magyarázta Mezei. – A társulat nagyon szerény költségvetésből dolgozik, a magyarországi támogatások nagyon sokat jelentenek, de a magyarországi pályázati pénzek is megcsappannak, és szigorodnak a szabályok, meg kell felelniük az uniós elvárásoknak. Egyes magyarországi pályázatoknál már az alapfeltételnek sem felelünk meg, mivel nem vagyunk önálló jogi személy, egyes források pedig kizárólag önálló magyar intézményeket támogatnak. Még egy közepes költségvetésű darabnál is rezeg a léc ilyen pénzek mellett. Ha hosszú távon ez marad a helyzet, az egy-egy társulat művészi erejét is gyengíti.
