A nagykikindai magyar szülők, több mint százan (férj és feleség) írták alá azt a kérelmet, vagy nevezhetnénk petíciónak is, amelyben elvárásuknak adnak hangot, hogy a magyar nyelven folyó oktatás továbbra is maradjon meg a Szent Száva Általános Iskolában. A fogyatkozó gyereklétszám miatt (nem csak a magyar tagozatokon van kevés tanuló) Nagykikindán is tervek készültek az iskolahálózat ésszerűsítésére. A községi oktatási tanács javaslatot készített, amelyet az MNT is véleményez, majd a képviselő-testület elé kerül jóváhagyásra, de a végső szót a minisztérium mondja ki. Amennyiben az oktatási minisztériumban is rábólintanak, akkor jövő ősztől egyedül a Fejős Klára Általános Iskolában nyílik magyar tagozat. E terv ellen emelték fel a szavukat az említett kérelem aláírói.
Petrović Mellár Irén a Pásztor Vera Bánsági Pedagógus Egyesület alelnöke és Savanović Erzsébet tanítónő szerint a magyar tagozatok lassú megszüntetésével kezdődik Nagykikindán az ésszerűsítés:
– Az iskolahálózat tervezett ésszerűsítésére tett észrevételeinkre azt a választ kaptuk, hogy örüljünk, hogy nem kombinálták a tagozatokat. Az ésszerűsítési tervjavaslat csak arról szól, hogy a Szent Száva Iskolában lassan megszüntetik a magyar oktatást. A többi iskolában minden marad a régiben. Nagykikindán két iskolában működnek még magyar tagozatok, a Fejős Klára és a Szent Száva Általános Iskolákban. A Fejős Klára Általános Iskolában 58 magyar és 206 szerb diák van, a Szent Száva Általános Iskolában pedig a 778 diák közül 85-en tanulnak a magyar tagozaton, mégis itt szüntetnék meg a magyar oktatást. Miért ott, ahol több a diák?
A törvény úgy fogalmaz, hogy ,,a szülő választhat iskolát” gyermeke számára. Nálunk a területi elosztás szerinti iskolába iratkozás a magyar szülőkre nem fog vonatkozni. Ugyanis, a magyar családok zöme abban a városnegyedben lakik, ahol a Szent Száva Általános Iskola van. Ezzel magyarázható, hogy az egyetlen magyar nyelvű óvodai csoport is ebben a városnegyedben van, a Mi Örömünk Óvodába mintegy 20 magyar gyermek jár. Itt lehetett még fenntartani a magyar csoportot. A Méhecske Óvodában, a Fejős Klára Általános Iskola közelében is vannak magyar óvodások, de ott már kétnyelvű csoport működik, mert kevés magyar gyerek jelentkezett.
A tervjavaslat arra is kitér, hogy a Fejős Klára Általános Iskolában lenne ezután a magyar óvodások előkészítős csoportja. Ezzel némileg növelnék az iskolában a létszámot, mert 10–12 gyerek is sokat számít, de valamiről megfeledkeztek a javaslat szorgalmazói. Mi lesz a Mi Örömünk Óvoda kiscsoportosaival, ha onnan elviszik az előkészítős kisóvodásokat, és akkor már nem lesznek annyian, hogy az óvodában megmaradhasson a magyar csoport. Ebben az óvodában is kétnyelvű csoport lesz ezután?
Hogyan oldják meg a magyar pedagógusok további sorsát? Senki sem marad munka nélkül? Ha minden marad a régiben, akkor miért kell csak a magyar tagozatoknál alkalmazni az ésszerűsítést? Ismét nekünk, magyaroknak kellett áldozatot vállalni?
A Fejős Klára iskolát meg kell menteni a bezárástól. Az ilyen átszervezések mindig nagy diáklétszám-vesztességgel járnak. Meddig állhat fenn egy kis diáklétszámú iskola? Az MNT védelmébe venné az intézményt, mivel részben átvenné az alapítói jogokat, de elegendő diák nélkül bizonytalan egy ilyen iskola jövője – foglalta össze a szülők és pedagógusok aggodalmát PetrovićMellár Irén és SavanovićErzsébet.
Több szülővel is beszélgetve, egybehangzóan állították, hogy az iskolahálózat tervezett ésszerűsítésével kapcsolatban, a szeptemberben megtartott lakossági fórumon Joó Horti Lívia az MNT nevében megígérte, hogy akármilyen megoldás születik, ők támogatni fogják a nagykikindai szülőket. Időközben a javaslat megszületett, de erről a szülők véleményét nem kérték ki. Elmaradt a beígért további egyeztetés a szülőkkel.
A történtekkel kapcsolatban Tápai Róbert a pedagógus egyesület elnöke kifejtette: – Pedagógusként el kell mondanom, a javaslat előkészítése nem úgy folyt, ahogyan arra számítottunk, ahogy az egyesületünk eltervezte. Az előzményektől eltekintve érthető az MNT álláspontja. A Fejős Klára iskola reputációja egyértelműen az iskola vezetése miatt romlott le. Az iskola nem az elvárásoknak megfelelően fejlődött. Ezen a helyzeten csak úgy segíthetünk, ha összefog a nagykikindai magyarság. Ha mi összetartóak leszünk, akkor akármelyik iskolában meg tudjuk szervezni a magyar oktatást. A Szent Szávában sem olyan rózsás a helyzet, az igazgató olyan tanítót vett fel a magyar tagozatra, aki nem tud rendesen magyarul – vélekedett Tápai.
– Sajnos, hogy olyanok döntenek a nevünkben, akiknek nincs is gyereke. Nekünk megfelel a Szent Száva iskola, ott jobbak a körülmények is – mondta Krébec Ibolya kétgyerekes anyuka, aki már a harmadik gyerekét várja. Egy másik szülőnek Détári Anikónak jövőre indul iskolába a másik gyereke, akit ugyancsak a Szent Száva Általános Iskolába írat, ha nyílik ott magyar osztály, ha nem.
Az iskolahálózat ésszerűsítésével kapcsolatban a képviselő-testület elnökének Talpai Sándornak a véleményét is kikértük:
– A lakossági fórumon is hangsúlyoztam, hogy nem az a fontos, hogy melyik iskolában lesz magyar oktatás, hanem, hogy megmaradjon a magyar oktatás Nagykikindán. A községi tanács támogatta a három hónapig közvitán szerepelt javaslatot, jelenleg az MNT oktatási bizottságánál van az anyag. A javaslat értelmében jövőre Nagykikindán csak a Fejős Klára Általános Iskolában nyílik magyar első osztály. A Szent Szávában megmarad a többi magyar osztály, míg ki nem mennek. Néhány éve már csak nagy erőfeszítések árán sikerült elkerülni a magyar osztályok összevonását, idéntől nem halogathatjuk tovább az átszervezést. Felvetődött egy magyar iskolaközpont kialakítása a Fejős Klára Általános Iskolában, ahol valamikor is magyar iskola működött. A pedagógus egyesület egy része is támogatta ezt, a másik része nem. Az MNT oktatási bizottságában azért került előtérbe ez a lehetséges megoldás, mert egy kisebb létszámú iskolában az MNT át tudja venni az alapító jogok egy részét, amire egy nagy iskolában nem lenne mód. Az említett két iskola között alig hétszáz méter a távolság, tehát ez nem lehet gond.
Aki szerb osztályba akarja adni a gyerekét, azt nehéz lesz meggyőzni, a pedagógus egyesület is megpróbálta. Negyven szülőt kerestek fel, hogy rávegyék őket, írassák magyar osztályba a gyereküket, de nem sok eredménnyel. Jövőre 10–12 magyar elsősre számíthatunk Nagykikindán, velük egy elsős osztályt tudunk nyitni. A Fejős Klára Általános Iskola felfejlesztése, felszerelése és a káderkérdés nem akadály, az önkormányzat és az MNT is hathatós segítséget fog nyújtani. Pedagógus pedig nem marad munka nélkül az összevonás miatt. Az sem mellékes, hogy az iskola vezetésébe is beleszólhat a magyarság – emelte ki Talpai Sándor.
,,Mi nyitottak voltunk''
Joó Horti Lívia: Csak nyolc év múlva válik a Fejős Klára iskola a magyar oktatás egyetlen intézményévé Nagykikindán
A nagykikindai magyar oktatás ügyében tavaly többfordulós tárgyalások nyomán sikerült elérni, hogy a Fejős Klára és a Szent Száva iskolában is megmaradjon a magyar nyelvű oktatás. Akkor egy évet kértünk és kaptunk a minisztériumtól, hogy feltérképezzük a helyzetet, és az ott élő magyar közösséggel egyetemben egy megoldással rukkoljunk elő – hallottuk Joó Horti Líviától, a Magyar Nemzeti Tanács közoktatási bizottságának elnökétől.
Idén mindössze 14 magyar gyereket írattak be magyar osztályba.
– A jövőben még hangsúlyosabban jelentkezik a nagykikindai magyar oktatás kérdése: egyrészt most már népszámlálási adatok is bizonyítják, hogy Nagykikindán nagy a népesség csökkenése, s ezen belül a magyar lakosságé, s ez még nehézkesebbé teszi a jelenlegi iskolahálózat fenntartását. Másrészt viszont idén december 31-éig minden önkormányzatnak el kell fogadtatnia az általános iskolai hálózat tervét. Az oktatási minisztérium utasításokat adott, hogy miként kell elkészíteniük ezt a racionalizációt. Az említett minisztériumi utasításban az szerepel, hogy a 2 kilométeres körzeten belül található iskolákat, amennyiben 400 fő alatt van a diáklétszám, egy igazgatóság alá kell vonni. Az MNT is véleményezi e hálózatterveket azon vajdasági községek esetében, ahol van magyar oktatás, s azt látjuk, minden egyes önkormányzat ragaszkodik a meglevő oktatási intézményeihez.
Nagykikindán Fejős Klára volt sokáig az első és az egyetlen olyan iskola, ahol magyar oktatás folyt, később a Szent Száva iskolában is megnyíltak a magyar osztályok, sőt az az utóbbi években valamennyivel népszerűbb is lett a magyar szülők körében, ez az iskola menedzsmentjének köszönhető.
Szeptember elején a Pásztor Vera Bánsági Magyar Pedagógus Egyesület egy lakossági fórumra hívott el bennünket, s a hosszan tartó beszélgetés során világossá vált: mindenki egyetért abban, hogy a 2 iskolában nem tartható fenn a magyar nyelvű oktatás, de eltértek az álláspontok, hogy melyikben maradjon meg, körülbelül ugyanannyian voksoltak az egyik és a másik iskola mellett. Nyilvánvaló, dönteni kell, hisz a beiskolázási kampány során az aktivistáink hiába kerestek fel 40 családot (20 magyar és 20 vegyes nemzetiségű), de nem sikerült az eredetileg beíratott 14-es diáklétszámot egyetlen eggyel sem növelni. Falakba ütköztek aktivistáink. S azt is kevesen vállaltak, hogy aktivisták legyenek. Most, amikor ekkora erővel megjelenik egy igény megfogalmazása, akkor felmerül a kérdés, nem tudott volna-e a közösség sokkal nagyobb energiával, sokkal tömegesebben részt vállalni a beiskolázási kampányban több szülőt meggyőzni, hogy magyar osztályba írassák gyereküket.
A szeptemberi megbeszélést újabb követte, ahol a pedagógusokkal ültünk egy asztalhoz. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy a két tábor álláspontja továbbra sem közelít egymáshoz, hogy melyik iskola mellett tegye le voksát.
A tények: jövőre mindössze 10 magyar elsőssel tudunk biztosan számolni, s a két iskolaépület közötti távolság mindössze 700 méter. Mivel Nagykikindán úgy értesültünk, hogy a magyarság a város területén szétszóródva él, felkínáltuk az iskolabusz beindításának lehetőségét, de nem volt rá igény.
Az első megbeszélésen tapasztalt megosztottság nyomán e második összejövetelen mi már képviseltünk egy álláspontot, hogy a magyar diákok és pedagógusok önérvényesítése szempontjából előnyösebb lenne egy kisebb iskolában – ez a Fejős Klára iskola – megszervezni a magyar oktatást, mert ott körülbelül 50 százalékot tennének ki a magyar tanulók, pedagógusok, illetve szülők aránya, míg a szent Száva iskolában 10 százalék körül van a magyar diákok száma. Ha a magyar diákok, pedagógusok nagyobb százalékarányban vannak jelen, az MNT is jobban tudná érvényesíteni a többletjogait az iskolán belül. Egy olyan magyar szellemiségű, magyar támogatottságú iskola lenne, amely előnyére válna diáknak, pedagógusnak, szülőnek egyaránt. E beszélgetésről nem olyan benyomásokkal jöttem el, hogy a részvevők ne tartották volna fontosnak, hogy egy iskolán belül sokkal nagyobb számban és súllyal tudják képviselni a saját érdekeiket. Nyilvánvaló, hogy a Fejős Klára az alkalmasabb erre. Sőt, arról folyt a beszélgetés leginkább, hogy ez az iskola az, amely fejlesztésre szorul. Volt egy harmadik találkozó is a pedagógusokkal és az önkormányzat képviselőivel. Gyakorlatilag így jutottunk el addig a megoldásig, hogy azok a diákok, akik a Fejős Klára, illetve a Szent Száva iskolába járnak, ott fejezzék be a nyolcadik osztályt is. Azzal, hogy őszre már első osztályba a magyar gyerekek a Fejős Klára iskolába iratkoznának. Tehát, gyakorlatilag egy nyolcéves folyamatban válik a Fejős Klára iskola a magyar oktatás egyetlen intézményévé.
A nagykikindai szülőkkel, pedagógusokkal, az önkormányzattal leültünk beszélgetni, ám a végtelenségig nem tárgyalhatunk, nem várhatjuk meg, amíg minden egyes érintett rábólint egy-egy megoldásra. Ez lehetetlenség, mert december végéig a minisztériumnak le kell adni az iskolahálózat tervét. Úgy gondolom, nem az MNT feltétlen és kizárólagos felelőssége, hogy a magyar közösség ezt a másfél évet nem használta ki arra, hogy egymást meggyőzze. Mi nyitottak voltunk, hogy azt támogassuk, amit a magyar közösség akar. Amikor láttuk, hogy teljes a megosztottság, elkezdtünk gondolkodni, hogy hogyan látjuk mi, innen távolabbról a problémát, s úgy találtuk, a magyar oktatást így tudnánk megmegbízhatóbban megoldani.
László Bálint:
,,Üljenek újra tárgyalóasztalhoz''
A Magyar Remény Mozgalom közleményben foglalkozott a nagykikindai helyzettel. Az ellen, hogy a Fejős Klára iskolában szervezzék meg a magyar oktatást, László Bálint, az MRM elnöke a következőképp foglalta össze az érveket:
1. A nagykikindai magyarság nagyjából kétharmada abban a városrészben él, ahol a Szent Száva Általános Iskola található, tehát ez jelenti a magyarság vonzáskörzetét.
2. Megfigyelhető, hogy magyar szülők íratják a Jovan Popović Általános Iskolába és a Đura Jakšić Általános Iskolába a magyar gyerekeket, kizárólag szerb tagozatokra, annak ellenére, hogy a közvetlen környéken található a Fejős Klára Általános Iskola is.
3. A szerb diákok is egyre nagyobb számban iratkoznak a Fejős Klára ÁI-tól távolabbi intézményekbe, és ezáltal kritikusan lecsökkent az érintett iskola gyermekszáma.
4. A nyilvános egyeztetések a szülőkkel és a pedagógus egyesülettel egy fórum után megszakadtak, pedig az érintettek ígéretet kaptak, hogy közösen fogják folytatni a megoldáskeresést. Azóta Talpai Sándor, a városi kkt elnöke nem hajlandó a szülők és pedagógusok egy részével kommunikálni.
5. A kezdet kezdetén a teljes nagykikindai általános iskolai hálózat racionalizálásáról volt szó, a végén pedig kizárólag a magyar tagozatok átszervezésére kerülhet sor.
6. A céliskolában van a kevesebb magyar tanuló, ráadásul a számuk is évről évre csökken. Az óvodai oktatásnak nincs természetes helye se, míg a másik intézményben már adott a magyar csoport.
7. Fenntarthatatlannak látszik egyetlen középiskolai magyar osztály létesítése, és nyilvánvaló, hogy a Tisza menti magyar középiskolai központok (pl. Zenta, Ada, Óbecse) számítanak a nagykikindai magyar diákokra a továbbiakban is.
Ezért – olvasható többek között László Bálint levelében – kéri, hogy az MNT képviselői vonják vissza a már eddig felvázolt javaslataikat, és üljenek le újra a nagykikindai magyar tanárokkal és szülőkkel a legelfogadhatóbb megoldás kialakítása érdekében.
