A szabadkai önkormányzat 2008-ban kezdeményezte először az oktatási minisztériumnál és az oktatási titkárságnál, hogy a magyar mint környezetnyelv legyen olyan választható tantárgy, amely úgy osztályozható, hogy az osztályzat beleszámítódjon a tanulmányi átlageredménybe. Most ugyanis ez a tantárgy fakultatívan tanulható, és bár osztályozni ugyan lehet, de az osztályzatok nem számítódnak bele a tanulmányi átlageredménybe.
Ahogyan azt Ljubica Kiselički polgármesteri tanácsadótól megtudtuk, most újra megismételték a minisztérium irányába a kezdeményezést, és szeretnék, ha a következő tanévtől a szerb tannyelven tanuló diákok olyan magyarórákon vehetnének részt, amely immár választható és osztályozható tantárgy.
Az elképzelés az, hogy a magyar mint környezetnyelv tantárgy választható tantárgyként kerüljön be a polgári nevelés és a hittan mellé. Ekkor e tantárgyat tanítók bérét többé nem az önkormányzat állná, hanem az a többihez hasonlóan a köztársaság hatásköre lenne. A minisztériumból egyelőre még semmilyen válasz nem érkezett a megismételt kezdeményezésre.
– Az első kezdeményezéskor volt is megbeszélés a tartományi titkárságon, de a minisztérium képviselői sajnos nem jelentek meg. Hogy mi a célunk? Szeretnénk, ha az önkormányzat pénzét nem kellene hiába felhasználnunk egy olyan fakultatív tantárgyra, amely választható tantárgyként érné el a hatását. Minden évben vannak csoportok, de mondhatni eredmény nélkül működnek, a szülők mind jobban elégedetlenek, csalódottak. Ha a szülők elküldik a gyerekeiket magyarórára, akkor szeretnék, hogy a gyerek meg is tanuljon magyarul. Ez fontos lenne a munkavállaláshoz is, mert egyre több munkaadó kéri azt is, hogy a munkása magyarul is tudjon. Ha a diákok meg tudnak tanulni idegen nyelveket az iskolában, mint például az angolt, akkor a magyart mint környezetnyelvet is. Csak ehhez az kell, hogy osztályozható tantárgy legyen. Hogy megváltozzon a tantárgyhoz való viszony – mondta Kiselički.
Ert Berta Enikő negyedik éve tanít magyart szerb diákoknak, és jelenleg 98, szerb tannyelven tanuló gyereknek tart magyarórákat. Ő elégedett az eddigi eredményekkel és többnyire a diákok hozzáállásával is. Mint mondja, az elérhető, hogy megértessék magukat a szerb diákok magyarul például boltban, piacon vagy éppen elboldoguljanak Szegeden, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy valóban jól megtanuljanak magyarul az iskolában kizárólag ezeknek az óráknak köszönhetően. A valódi cél, hogy tudják használni a nyelvet, ha nem is anyanyelvi szinten.
– Minden osztályban akadnak olyanok, akik kétnyelvűek, ők azok, akik leginkább hozzásegítenek az óra sikeres megvalósításához. Differenciálni kell, mert vannak, akik egyáltalán nem tudnak magyarul. A gyerekek nagyon szeretik a dalokat, a mondókákat, a rajzos foglalkozásokat. A nehézségek talán inkább negyedik osztályban kezdődnek, amikor komolyabban foglalkozunk már a nyelvtannal is. No, akkor jönnek olyan megjegyzések, hogy ezt még anyanyelvből se szeretik... Tankönyv sajnos nincs. Magunknak kell összeszedni mindazt, amiből tanítunk. ABC-s könyvekből, internetről, fénymásolatokból... – hallottuk a tanárnőtől, aki szerint ha osztályozható, választható tantárgy lesz a magyar, kevesebben fogják választani.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a magyar gyerekek hogyan tanulnak a szerbórákon, az ő haladásukról mi a véleménye a szerbtanárnőnek. Dušica Aškić szerbtanárnő elégedett a magyar diákjaival.
– Az az igazán hatékony, ha mielőbb találkozik a magyar gyerek a szerb nyelvvel. Például, ha már óvodában is vegyes csoportba jár. És persze a hozzáállás is fontos, hogy valóban meg akarják-e tanulni a nyelvet. Ami az iskolát illeti, úgy gondolom, hogy ha az alapok megvannak, akkor ahhoz egészen jól lehet a diákok tudását hozzáépíteni. Én személy szerint úgy érzem, vannak diákjaim, akik valóban törekednek arra, hogy tanuljanak, hogy bővüljön a szókincsük, hogy haladjanak. Persze vannak olyanok is, akik nem így gondolják, de nagyrészt elégedett vagyok. Szerintem a tankönyvek is elég jók. Osztályonként három tankönyv van: olvasókönyv sok illusztrációval, nyelvtankönyv és feladatgyűjtemény a tanultak gyakorlásához. Az azonban való igaz, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeknek az olvasmányok hosszúak és nehezebbek lehetnek, ha archaikusabb szavak is vannak bennük, de kicsivel nagyobb erőfeszítéssel és több tanórán való foglalkozással ezekkel sincs baj.
