Még a kakas is csak ébredezett, amikor begördült az autóbusz a zentai vasútállomáshoz. Egy hosszú, de annál izgalmasabb út állt az utazók előtt. A buszt hamar feltöltötték a Kapocs Könyvtári Csoport tagjai, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársai. Budapestre indultak, ahol az Országos Széchényi Könyvtárba és a Petőfi Irodalmi Múzeumba látogattak el.
Resócki Vázsonyi Csilla, a Kapocs Könyvtári Csoport egyik koordinátora az utazás előtt elmagyarázta, hogy a csoport a VMMI berkein belül működik és a vajdasági könyvtárosokat fogja össze. Hozzátette, hogy az utazás ötlete egy tavaszi képzés során merült fel, amikor Szüts Etele, az OSZK-ban működő Könyvtári Intézet igazgatója meghívta őket, hogy látogassák meg a könyvtárt. Ők ezt örömmel elfogadták, az utazásra pedig most csütörtökön került sor.
Baráth Hajnal Anna, a Kapocs Könyvtári Csoport másik koordinátora kiegészítette, hogy igyekeznek minél több akkreditált, magyar nyelvű képzést nyújtani a vajdasági könyvtárosoknak. Elmagyarázta, hogy ez az út nem csak szakmai szempontból volt értékes, hanem hatalmas összekovácsoló erőt is rejtett magában, hiszen rengeteg közös élménnyel gazdagodtak, és sok mindent megtapasztaltak.
Az utazók első állomása a Budai várban elhelyezkedő OSZK volt, ahol egy fergeteges és gazdag tárlatvezetésben volt részük. Megtekinthették a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal kéziratait, emellett a 2022-ben megnyílt Esszencia című kiállítást, ahol pl. Babits hagyatékát is a látogatók elé tárták. A 200 évvel ezelőtt született Madách Imre tiszteletére kialakított Az ember tragédiája elnevezésű kiállítást, valamint az interjútár működését is megismerhették. Mindezek mellett betekintést kaphattak a könyvtárban zajló digitalizációs munkába is, amely igencsak modern körülmények között zajlik.
– A mi digitalizációs részlegünkön minden munkatárs egy teljes folyamatot visz véghez, még az OSZK-ban minden területtel más foglalkozik, gondolok itt a könyvekre, filmekre, hangra – összegezte a tapasztaltakat Novák Ferenc, a VMMI digitalizációs részlegének vezetője. – Nyilván, ők sokkal nagyobb területet lefednek, hiszen Magyarország egész területéről begyűjtik az anyagokat, így a nagyobb állomány is megköveteli a több munkaerőt.
A könyvtár után a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatódott a kirándulás. A Költő lenni vagy nem lenni elnevezésű tárlaton olyan személyes tárgyakat is megtekinthettek, mint Petőfi gyermekkori kocsonyás tálja, tintatartója, vagy éppen felesége, Szendrey Júlia jegygyűrűje és menyasszonyi csokrának egy virágja.
– Nagyon hasznosnak tartom ezt a szakmai utat. Úgy gondolom, hogy nagyon sok tapasztalattal gazdagodtunk. Láttuk azt, hogy mi, mint művelődési intézet, hol tartunk jelen pillanatban, és hova tudunk még fejlődni – fejtette ki gondolatait a kirándulással kapcsolatban Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI megbízott igazgatója.
Ehhez a gondolathoz csatlakozott Kobrehel Éva is, a Csóka Művelődési és Oktatási Központ igazgatója, aki elmondta, hogy megtiszteltetés volt számukra, hogy betekintést kaphattak az itt zajló munkába.
A VMMI munkatársai nemcsak élményekkel gazdagodtak, hanem csodás kiadványokkal is, köztük a Chronica Hungarorum fakszimile kiadásával és kísérőkötetével, amelyet a könyv első nyomtatásának 550. évfordulója alkalmából készítettek és juttatnak el a külhoni könyvtárakba.
A szakmai út nem valósulhatott volna meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a tartományi kormány és a Magyar Nemzeti Tanács támogatása nélkül.
Nyitókép: Csoportkép, a háttérben az OSZK alapítója gyűjteményének mindössze tíz százaléka, fotó: Kállai Göblös Nikoletta
