A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti filmklubjában a Petőfi Sándor műve nyomán, Dombrovszky Linda rendezésében készült, A helység kalapácsa című új tévéfilmet vetítették. A film megtekintése után a rendezővel Orosz Ildikó újságíró beszélgetett, egyebek közt a rendezői perspektíváról, a forgatás kulisszatitkairól és a film fogadtatásáról is. A rendezvény a Petőfi-bicentenárium, a Mozdulj! Petőfi! programsorozat keretében valósult meg. A programsorozat részeként hétről hétre olyan filmeket láthatunk, amelyek különböző korokban, más-más nézőpontból foglalkoznak az 1848/49-es szabadságharc témájával, az elnyomás és a függetlenség kérdésével. A helység kalapácsa szereplői Pindroch Csaba, Cserna Antal, Gubás Gabi, Ember Márk, Györgyi Anna, Szervét Tibor, Zayzon Zsolt és mások.
A film Petőfi Sándor azonos című eposzparódiája alapján készült, a szellemes filmadaptáció hűen követi az eredeti történetet és szövegét, mindezt látványilag egy alternatív vadnyugati világba ágyazva, ahol a magyar népi és a mai világ elemei is találkoznak egymással.
A beszélgetés során Dombrovszky Lindától megtudhattuk, hogy miért választották ezt a megközelítést:
Dombrovszky Linda és Orosz Ildikó a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda)
– Petőfi műve nem aratott osztatlan sikert. Nem csupán egy stílust parodizált ki, hanem ezzel együtt a korabeli szerzők stílusát is, és tette ezt huszonévesen. Mi arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a műben leírtak bárhol és bármikor megtörténhetnek, hiszen egy eléggé egyszerű, tulajdonképpen univerzális történetről van szó. A hősköltemények erősen hozzátartoznak a vadnyugati világhoz is, de a műben leírt helyszínek – a kocsma, a kietlen puszták – is a westernt idézik meg. Annak nem lett volna értelme, hogy ezt a történetet a régi vadnyugat idejébe helyezzük, ezért tettük a filmet helyenként maivá. Petőfi a művét azzal zárja le, hogy főhősünket kalodába csukják, de a film egy másik műfaj, és ez a vég kevésnek bizonyult. Emiatt továbbgondoltuk. Számomra a műnek és a filmnek is az a legfontosabb üzenete, hogy olyan kicsik vagyunk, mint a hangyák. Egy kicsi helyen történik valami, amit az eposzköltemények naggyá tesznek. Az eposzparódia pedig ezt figurázza ki, hogy a semmiről hogyan lehet terjedelmesen mesélni. Egy kicsit erre is reflektáltunk, hogy egy kis helyen az emberek piti problémákkal bajlódnak, miközben a világ szép lassan összedől körülöttük. Erre utal a film vége – hallottuk a rendezőtől.
Dombrovszky Linda több filmadaptációt készített, például Szabó Magda Pilátus című regényéről, a Don Juan kopaszodik című filmjének alapját pedig Herczeg Ferenc novellafüzére képezi:
– A helység kalapácsát illetően, ami miatt nem kellett aggódnom, az a szöveg. Rendezőként sokkal nagyobb bajban vagyok, ha hozzá kell nyúlni a szöveghez. Szabó Magda esetében a regény felét ki kellett húzni, és tartottam tőle, hogy ennek mi lesz a következménye. A tévéfilmekkel más a helyzet, mint a játékfilmekkel. A tévéfilmeknek kisebb az időtartama, kevesebb pénzből készülnek és kevesebb idő is jut a forgatásra. Petőfinél tehát a szöveg adott volt, és tulajdonképpen attól sem voltam gondterhelt, hogy már létezik egy adaptációja. Az ugyanis 1965-ben készült, és teljesen más megközelítésből. Egy kis feszültséget éreztem, amikor jöttek olyan kritikák, hogy miért kell ismét megfilmesíteni ezt a művet, amikor már van róla egy film, de aminek ezek után megörültem, hogy a bemutatása után rengeteg visszajelzés jött a fiatal korosztálytól. Konkrétan Esztergomban nagyon szerették, egy rajongói csoport is kialakult. Nekem is vannak kisgyerekeim, és látom azt, hogy a fiatalokat egyre nehezebb megszólítani az ilyen régi történetekkel. Ezért kellene egy kicsit ezeket úgymond megmozgatni, felrázni, hogy azok is képesek legyenek végignézni, akik a mai filmmegosztókon nőnek fel – mondta Dombrovszky Linda.
