Az amerikai kultúra iránti „rajongást”, a japán manga képregényeket, a jó és a rossz küzdelmét és sok-sok karatejelentet ötvözte filmjében Sion Sono japán rendező. A Tokyo-törzs (Tokyo Tribe) című filmet, amelyet a belgrádi FEST Trills&Kills kategóriában vetítették le a filmrajongóknak, a japán város elképzelt jövőjét mutatja be, ahol az alvilág, az egymás ellen küzdő bandák uralják az egész várost. A rapbetétekbe szőtt párbeszéden keresztül mutatja be a film az alvilág züllöttségét, az egyre nagyobb méreteket öltő prostitúciót és kábítószer-kereskedelmet, a gyilkosságokat és az emberéletek jelentéktelenségét, a korrupciót, valamint a bandavezérek szélsőségesen beteges vágyálmait. A mozgalmas filmjeleneteket, amelyeket nem jellemző kameraállásból mutat be, több helyen vegyíti a rendező a Matrix, a Kill Bill és számos amerikai gengszterfilm és bandafilmek jellegzetes jeleneteivel. Az alkotás a gazdagságot és a bandavezérek beteges életét ábrázolja, az orgiák és a beteg szexuális szokások szélsőségessége teszi mulatságossá, sokszor nevetségessé, képregényessé a filmet. Ám a jó és a rossz közötti küzdelem ezúttal sem maradhat ki a filmből, ez képezi a film alapszálát, ahol a gonosz ellen a kisebb, a szerelem és a béke pártján álló banda összefog, és végül természetesen a jó győz. A végső csata tele van kaszkadőrjelenetekkel, közelharccal, előkerülnek a szamurájkardok, de más fegyverek is, és végül szembekerül egymással a fő gonosz, Mera és a jók vezére, Kai is.
Sion Sono rendező, forgatókönyvíró és költő. Karrierjét költőként kezdte, majd a rövidfilmeken keresztül került a filmek világába. Filmjeiben a fiatalokkal és a társadalom szélére került fiatalokkal foglalkozik. Ezúttal is, a Tokyo-törzs című filmben jelentős társadalomkritikát fogalmaz meg a bandaháborúkkal kapcsolatban.