Csáky Sörös Piroska
Dr. Csáky S. Piroska nyugalmazott egyetemi tanárnő Újvidéken, a Forum/Magyar Szó-ház IV. emeleti termében összegyűlt vendégeknek „Ahhoz hogy a könyv befejezett legyen, te kellesz, olvasó” mottóval érdekes előadást tartott a könyvekről és olvasási szokásainkról. A rendezvény moderátora, Muhi Béla tanár bevezetőjében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ajándékozáskor nem jut eszünkbe a könyvnek a szerepe, helyette mindenféle elektromos kütyüket vásárolunk a fiataloknak, akik dolgozataikat, ellenőrzőiket olvashatatlan krikszkraksz betűkkel írják, a helyesírásuk botrányos, a szókincsük szegény. Erről győződünk meg akkor is, amikor olvassuk a kommentjeiket a Facebookon.
Tizenöt évi könyvtári tapasztalatát, harminc évi szociológia- és könyvtártudományi pedagógiai ismereteit osztotta meg a jelenlevőkkel Piroska tanárnő, hangsúlyozva, hogy nagyon fontos, milyen olvasási szokásokat hoz magával a gyerek a családból, ugyanakkor beszélt a könyvtár, illetve a könyvtáros, a pedagógus szerepéről, felelősségéről.
– Aki nem tud olvasni, abból soha nem lesz olvasó, mert nem érti, mit olvas – mondta. – Az a gyerek viszont, aki olvas, olyan felnőtt lesz, aki gondolkodik, és hozzá tud szólni a témához.
A meg nem született gyereknek is bizonyos viszonya van a mondott szóhoz, a beszéd ritmusához: a vers ritmusára mozog, bólogat a kisgyerek, sőt amikor sír, meg lehet nyugtatni, ha ismert szöveget mondunk, dúdolunk neki.
A tanárnő hangsúlyozta az olvasásra való igény kialakításának fontosságát. Arra biztatott, hogy a még olvasni nem tudó gyereket nyugodtan vigyük el a könyvtárba. Ott van a mesesarok, ahol belelapozhat a könyvekbe, s boldogan viszi majd haza, s otthon az idősebb testvére vagy az anyuka olvas neki.
– Alsóban nagyon fontos a gördülékeny, értő olvasás kialakítása, mert a gyerek csak így tud élvezettel figyelni a tartalomra. Amint a tartalmat megismeri, már érdekli az olvasmány. Az olvasásra szoktatás egyik módszere, hogy olvassunk neki, de a legérdekesebb meserésznél hagyjuk abba az történetet, valamilyen elfoglaltságunkra hivatkozva. Mivel izgatottan várja a folytatást, előveszi majd, elolvassa, nem várja meg, hogy az anyuka ráérjen.
Az emberek ismeretszerzés, szakmai képzés és szórakozás céljából olvasnak. A felmérések szerint Magyarországon a kedvenc írók listáján még mindig Jókai, Mikszáth és Gárdonyi vezet. Egyes családokban az alapozó-tájékoztató művek, a lexikonok és enciklopédiák is ott vannak, ezeknek is megvan a szerepük az olvasásra nevelésben. Erre példa a gyerek Kosztolányi esete. Amikor szülei egy alkalommal elmentek otthonról, bezárták, ő pedig kíváncsiságból levette a lexikont, bele-bele olvasgatott, s ahogy később vallotta, ennek köszönhetően egy életre elkötelezte magát az olvasásnak.
A könyvkiadásban és olvasáskultúrában bizonyos divatokról szólva Muhi Béla tanár említette, hogy egy időben népszerűek voltak a tudományos-fantasztikus irodalom kiadványai, a képregények, manapság az ezoterikus könyvek. A beszélgetés során hallottuk a tanári véleményt, hogy a Harry Potter-könyvek visszahozták a gyerekek számára az olvasás szeretetét. A házi, valamikor kötelezőnek nevezett olvasmányok kapcsán a jelen levők elmondták, a kényszer meg tudja fosztani a gyereket az olvasmány élményétől, ezért ügyelni kell arra, hogy a gyereknek ne legyen kellemetlen olvasási élménye.
A gyakorló tanároktól megtudtuk, Molnár Ferenc ifjúsági regényét, a Pál utcai fiúkat ma is megértik, szeretik a gyerekek, mert ők is járnak ki játszani, az ő „Grund”-juk a játszótér. Élményszerűvé lehet tenni a regényt, ha megnézik Nemecsek szobrát Budapesten. Móricz Zsigmond regényét, a Légy jó mindhaláligot viszont nem élvezik – nem értik Nyilas Misi viselkedését, aki annyira jó, hogy a jóságában nem védekezik azoktól, akik megbántották.
A könyv formájával változtak/változnak az olvasási szokások. Csáky S. Piroska beszélt a „ponyván árult” szépirodalmi művekről, fillérekért kapható klasszikus írók könyveinek „olcsó” sorozatáról.
Muhi Béla hangsúlyozta, valamikor a falusi családokban mennyire fontos volt az „egy könyv”, a kalendárium, amelybe beleírták a családdal kapcsolatos eseményeket.
