A szépprózát ünnepelték Kolozsváron

Irodalmi esttel emlékezett meg a magyar szépprózáról az összegyűlt olvasó- és íróközönség pénteken Kolozsváron a legújabb Helikon-esten. Papp Attila Zsolt és Márton Evelin, a Helikon szerkesztői kérdezték az est meghívottjait: Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi írót, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjét és Sándor Zoltán vajdasági írót, a Magyar Szó újságíróját, szerkesztőjét irodalomról, otthonérzésről, az írás hogyanjáról és legfőképp arról, mit jelent számukra a próza lüktetésében élni mindennapjaikat.
Kettejük közös nevezője, mint az az est folyamán kiderült, nem csupán írói és szerkesztői minőségükben rejlik, hanem a filmhez és annak lenyomatához való viszonyulásukban, az őket körülvevő helyek és terek fontosságában, az alkotási folyamatok furfangjaiban is.
Mint Nánia Hanna élménybeszámolójából/tudósításából kiderül: mindkét szerző egyetértett abban, hogy az ember olvasás nélkül nehezen tudna szépprózát írni, éppen a folyamatos olvasás jelenti az alkotás üzemanyagát. Sándor Zoltán friss olvasmányok terén Márton Evelin újabb regényét és egy szerb író, Vladan Matijević Pakrac című munkáját említette, míg Szabó Róbert Csaba az angolszász irodalom rá gyakorolt hatásáról és Joseph Conrad Lord Jim című regényéről mesélt. Az időnként kötelezően és szívesen újraolvasandók listája között pedig olyan szerzők és könyvcímek hangzottak el, mint Szilágyi István, A Pál utcai fiúk, A dzsungel könyve; Sándor Zoltán részéről pedig a rövidpróza javára Jorge Luis Borges, Ernest Hemingway, Franz Kafka és Gion Nándor neve.
A munkafolyamat hogyanjaira adott válaszában Szabó Róbert Csaba Pokoltó munkacímet viselő, még meg nem jelent regénye kapcsán a dokumentációt emelte ki, a kutatás és utánajárás izgalmát, a sokszor egy fél mondatért vállalt kemény munkát, melyek a rétegről rétegre felfejtendő folyamat egységeit képezik. Sándor Zoltán is hasonló lépéseket emelt ki, ő maga a mögöttes gondolatiságot keresi írás közben. Megemlítette újságírói szerepkörének befolyásait: húszéves publicista pályafutása alatt mindig igyekezett és igyekszik elválasztani a híréhségét a prózai tevékenységtől, de az biztos, hogy a publicista valamilyen módon hatást gyakorol az íróra, és ez fordítva is igaz.
Szó esett még otthonlevésről, kolozsvári bombázások regényrészleteiről, vajdasági irodalmi életről és a többek között Sándor Zoltán közreműködésével is létrehozott Sikoly című folyóirat pályafutásáról is (2004–2016). Szabó Róbert Csaba ifjúsági műveinek kapcsán a felszabadultságot emelte ki, és megtudtuk: szívesen hoz létre új szavakat, mint például a térdig érő fa vagy a jelenpor. 
(A teljes szöveg a Helikon folyóirat honlapján olvasható: www.helikon.ro)