Csütörtökön kezdődik az Énekelt Versek XVIII. Zentai Fesztiválja. Ebből az alkalomból Hajnal Jenővel, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójával a rendezvény jelenéről, jövőjéről, küldetéséről beszélgettünk.
Nagykorú lett a fesztivál. Mit jelent ez a rendezvény életében?
– Elsősorban talán azt, hogy elismertté vált az egész Kárpát-medencében. 1995-ben, amikor először szerveztük meg, még csak itthoni versenyzők jelentkeztek, az évek során azonban nemzetközi-nemzeti rendezvénnyé vált és erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, muravidéki, drávaszögi és magyarországi csoportok, illetve szólisták neveztek be. A nagykorúságról árulkodik az is, hogy olyan több napos eseménnyé nőtte ki magát, mely idén hat település tizenegy helyszínén hirdeti a vers és a zene együttes megszólalásának szépségét. A nagykorúság felelősség is, azzal is törődnünk kell, hogyan tudunk új színt vinni bele. Mivel igen sok a különböző régióból érkező versenyző, a budapesti Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesülettel régiónkénti elődöntőkben gondolkodunk, a gála persze a továbbiakban is Zentán lenne. Ha ilyen szépen gyarapodik a versenyzők létszáma, lehet, hogy ez már jövőre megvalósul. A nagykorúságról árulkodik az is, hogy a fesztivál nyomán indult el a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egyik új könyvsorozata a Vers-ének sorozat, melynek első kötete Domonkos István: Domi-dalok című kötete, és már kialakulóban van a második könyv is, melyben Verebes Ernő versénekei találhatók majd meg.
Mit tartanak a fesztivál küldetésének, céljának?
– Elsődleges célja lírai és zenei anyanyelvük erősítése és fejlesztése, valamint az a szándék, hogy minél több fiatal figyelmét felkeltse az igényes és értékes vajdasági magyar kortárs költészet és dallamanyag iránt. A versenyprogramban való részvétel feltétele, hogy a versenyzők műsorán legalább három megzenésített vers szerepeljen. Ezek közül az egyik mindig a szervezők által megadott költő verse. Így az elmúlt években a fellépők a vajdasági és az egyetemes magyar irodalom legkiválóbb kortárs, illetve klasszikus költőinek verseit zenésítették meg. Olyan sok szép vers hangzott itt el ez alatt a közel két évtized alatt, hogy a huszadik fesztiválra egy antológiát szeretnénk összeállítani belőlük. Célunk az is, hogy megőrizzük a rendezvényt, és, hogy a fiatalok, akik egyre inkább átveszik tőlünk a szervezést egy emberöltőnyi időszakig fenn tudják tartani a fesztivált.
Minden fesztivál szép volt a maga módján, mégis melyiket tartja a legemlékezetesebbnek?
– Mindig a legutolsót érezzük a legszebbnek, de a legizgalmasabb az első volt, a maga botlásaival, szervezési hibáival együtt. Naivan azt hittük, egy estébe belefér a verseny és a gála is. Végül bele is fért, csak még hajnali kettőkor is zenélt a Kaláka együttes. Mégis varázslatos volt az a fesztivál, azóta is mindenki, aki ott volt, azt emlegeti. Emlékszem még az Újvidéki Televízió munkatársai is végigvárták a gálát, a közönség is nagyon hálás és kitartó volt, állva tapsolta a Kaláka éjjeli koncertjét.
A megmérettetésre minden eddiginél több versenyzőt várnak. Minek köszönhető ez a népszerűség?
– Az együtt muzsikálás öröme vonzza ide a zenészeket, énekeseket. Nem a díj, a helyezés érdekli őket, hanem az az élmény, amit az együtt zenélés, az egymásra találás nyújt nekik. Ezt bizonyítja az is, hogy olyan Magyarországon már elismert zenekarok jönnek el hozzánk, mint amilyen az Aphónia. A fesztivált az alkalmi együtt muzsikálás jellemzi, vagyis az évről évre visszatérő formációk mindig egy-egy új zenésszel, énekessel érkeznek. Így csinálja ezt többek között a Folton Folk zenekar is, mely az egyik legrégebb óta visszajáró zenekarunk. Mindig új zenészbarátokat hoznak magukkal, és így színesebbé, gazdagabbá teszik a rendezvényt. Az idei év meglepetése számomra az volt, hogy Jenei Szilveszter ismert zeneszerző is benevezett a fesztiválra, de sajnos nem tud eljönni, mert aznap máshol lesz fellépése.
Idén Harkai Vass Éva Ha voltam is című költeménye a megzenésítésre ajánlott vers. A zsűri mit értékel leginkább a produkciókban?
– A legfontosabb, hogyan tud egy vers zeneileg megszólalni. Az a legszerencsésebb, ha ebben a megszólalásban a vers van előtérben és a zene a legmélyebb tartalmakat és versszinteket hozza elő. Harkai Vass Éva verse nagyon nagy siker lett, de a versenyzők a korábbi években olyan nehéz költeményekkel is megbirkóztak, mint amilyen pl. Tolnai Ottó Ne gyere vissza című verse volt.
Május 16-án, csütörtökön Nagykikindán az Egység Művelődési Egyesületben 17 órától a zentai Mécsvirág együttes lép fel, Óbecsén a Than Emlékházban 19 órától a budapesti Aphonia zenekar mutatkozik be, Szajánban a Művelődési Otthonban 20 órától ugyancsak a Mécsvirág zenél.
Május 17-én, pénteken Zentán a Művelődési Házban 17 órától kerül sor a versenyprogramra.
Május 18-án, szombaton Zentán a Művelődési Házban 10 órától Radványi Balázs, Balog Péter és Borzsák Kamilla gyermekműsorral várja az érdeklődőket, 17 órától a Zentai Kórházban a budapesti Sajtkukac együttes tart gyermekműsort, 19 órától Újvidéken a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban ugyancsak Radványi Balázsék lépnek fel. A gálára 19.30 órától Zentán a Művelődési Házban kerül sor. A gálán Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos ad hangversenyt.
22 órától a zentai Városi Múzeumban a fesztivál és a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat közös irodalmi műsorára várják az érdeklődőket.
Május 19-én, vasárnap Zentán a Jézus Szíve templomban 18 órától a kolozsvári Flauto Dolce együttes ad koncertet, Bácskossuthfalván a Református nagytemplomban 18 órától Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos ad hangversenyt.
Minden rendezvény ingyenes.
