A pszichiátriai zavarok kézikönyve szerint generalizált szorongásos zavarról (angolul Generalized Anxiety Disorder, GAD) akkor beszélhetünk, ha a beteg az élet több területére kiterjedő súlyos szorongást, aggodalmaskodást él meg legalább hat hónapon keresztül, és a szorongása nem kapcsolódik konkrét tárgyhoz vagy helyzethez.
Tünetek
A kórkép jellegzetessége, hogy tünetei rendkívül sokfélék, azaz diffúzak lehetnek. A generalizált szorongás esetén jellemző egyfajta felfokozott éberségi állapot. Ha látszólag ok nélkül gyakran idegesek leszünk, ha nehezebben megy a munka, a tanulás, a koncentráció, vagy ha nehezebben alszunk el, gyakorta felébredünk, és szubjektíve nem érezzük kielégítőnek az alvást, ezek mind-mind szorongásos zavarra utalhatnak. A fulladásérzés, a heves szívdobogás, az izzadás vagy az állandó vizelési inger szintén figyelemfelkeltő lehet. Szorongásos állapotban általában az izmok is jobban megfeszülnek, remegés, illetve általános fáradékonyság, kimerültségérzés is előfordulhat. Generalizált szorongásos zavarról akkor beszélünk, ha a tünetek közül legalább három egyidejűleg fennáll, legalább hat hónapon keresztül.
A szorongásos zavarok további típusai
A szituációtól függetlenül jelentkező intenzív szorongásos rohamok pánikzavarra utalnak. A pánikzavart a generalizált szorongástól az különbözteti meg, hogy ez utóbbi esetén a szorongás nem annyira intenzív, mint egy pánikroham alatt, viszont folyamatos, és tartósan fennáll.
Vannak olyan szorongásos zavarok, melyek egy konkrét tárgyhoz, személyhez vagy helyzethez kapcsolódnak. Ide tartozik az agorafóbia, amely a zsúfolt terektől való félelmet jelenti, vagy a szociális fóbia, amelynek jellemzője, hogy a benne szenvedő személy erős félelmet él át olyan helyzetekben, amelyekben mások figyelmének van kitéve (például nyilvános szereplés során).
Az egyik leggyakoribb mentális zavar a speciális fóbia, amely egy konkrét tárgytól, állattól vagy szituációtól való rosszullétet jelent. A félelem tárgya lehet valamilyen természeti jelenség, például villámlás, vihar, egy természetes környezet, például magasság, valamilyen orvosi beavatkozás stb.
Ha a félelem tárgya egy visszatérő gondolat vagy cselekvés, akkor kényszerbetegségről beszélhetünk. Ha egy rendkívüli (pszicho)trauma után az ezzel kapcsolatos emlék okoz szorongást, akkor poszttraumás stressz zavarról van szó.
A generalizált szorongás terápiája
A terápia célja, hogy a kliens panaszmentessé váljon, ezáltal javuljon az életminősége és csökkenjen a visszaesés valószínűsége. A diagnózis felállítása és az állapot felmérése után megkezdődhet a kiválasztott pszichológiai vagy gyógyszeres intervenció. A szorongás fizikai tüneteinek enyhítésében hatékonyak a különféle relaxációs technikák, például a Jacobson-féle progresszív relaxáció, a Scultz-féle autogén tréning, a gondolati torzítások korrigálása pedig a kognitív viselkedésterápia (CBT). A terápia végezhető egyéni és csoportos formában.
