A Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában Topolyán. Bár az építészeti remekmű kiállta az idő próbáját, az idő vasfoga több helyen károsodást okozott, és elérkezett az idő egy teljes felújításra. A Kárpát-medencei templomfelújítások sorában Magyarország Kormánya a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül támogatja a teljes rekonstrukcióhoz szükséges terv elkészítését.
– Ha végignézzük a régi Hitélet újságokat, akkor templomépítési és -felújítási hullámokat figyelhetünk meg: a múlt század fordulóján felújítási láz kerítette hatalmába a kalocsai főegyházmegyét, majd amikor lecsillapodtak a Trianon utáni feszültségek, akkor Bácskában is sikerült sok templomot felépíteni. A második világháború utáni sokkot követően, amikor konszolidálódott a helyzet, a hatvanas évek végén újabb felújítási hullám indult el, hiszen ezeket az épületeket karban kell tartani – mondta ft. Szakály József címzetes prépost.
Ft. Szakály József topolyai plébános
– Megszűnt ugyanis az a fajta kegyúri rendszer, ami a magyar plébániai rendszert jellemezte, hogy minden templomnak volt kegyura, ami azt jelenti, hogy az illető város, vagy illető arisztokrata család felelős a templom karbantartásáért, és meg kellett tanulni, hogy az egyházközség felelős a templomért. Most, Magyarország kormányának hála, ismét megindulhatott a Kárpát-medencei templomfelújítások sora – ismertette ft. Szakály József címzetes prépost, aki egy éve került a topolyai plébániára.
– A Fazekas Ferenc atyával készült búcsúinterjúban már megemlítette, hogy mi minden vár az utódjára a templomfelújítást illetően. Amikor a plébániát átvettem, akkor fejeződött be a torony lépcsőzetének cseréje, egy vadonatúj lépcsőről van szó. Annyira elkorhadt már a régi szerkezet, hogy életveszélyes volt fölmenni a torony kilátójába. Ahhoz viszont, hogy az ember egy teljes templomfelújítást el tudjon képzeni, nagyon alapos tervek, átfogó vizsgálatok szükségesek. Ferenc atya utalt rá, hogy milyen nagy munkálatok várnak ránk, és valóban, szembesültem vele, hogy az egyházmegye és Szerbia legnagyobb katolikus temploma olyan állapotban van, hogy sürgősen tenni kell valamit.
A topolyai Sarlós Boldogasszony katolikus templomot a XX. század elejének ismert, szabadkai építésze, Raichle Ferenc tervezte, 1904-ben kezdték el építeni és 1906-ban adták át (Herceg Elizabetta felvételei)
Tavaly, év végén sikerült Budapestről egy pályázatot nyerni Miklós Zolna topolyai egyetemista közbenjárására, aki szót emelt a templom érdekében egy szegedi konferencián, és sikerült pályázatot nyerni a teljes felújítás tervdokumentációjának elkészítéséhez.
A torony összmagassága 72,70 méter, a toronysisak 31, 30 méter. A toronyóra alatti kilátót kőből faragott korlát díszíti
A templom leggyengébb pontja a torony, illetve a toronysisak, hiszen, látható, hogy elferdült, megcsavarodott és megdőlt, amit sürgősen orvosolni kell. Ezzel együtt a templom teljes szerkezetét meg kell vizsgálni. Azt is tudjuk, hogy a villanyhálózat nagyon elavult, amire rámutatott egy villámcsapás, a templom melletti trafóba csapott a villám, viszont akkora volt az elektromágneses hullám, hogy a templom elektromos hálózatában is utat talált magának és hatalmas károkat okozott, lángolt a sekrestyében az óraszerkezet, szerencsére volt olyan ember, aki tudta, hogyan kell reagálni. Beázási problémákkal küszködünk, négy olyan helyünk van, ahol már megfeketedett a plafon a rengeteg víztől, két helyen a hívek fejére folyik a víz, ha esik az eső. Léner atya festette ki a templomot 1991-ben, amikor a templom ünnepélyes fölszentelésére is sor került, ezt a festést is meg kell újítani – mutatott rá Szakály atya, és arról is szólt, hogy szívügye az egyházi zene, a templom orgonája viszont néma, de a vitrázsok, a festmények is felújításra várnak.
Az Angster orgona nagyon rossz állapotban van, ennek a felújítását is szeretnénk a tervdokumentációba beépíteni
– A gyönyörű Angster orgonánk nagyon rossz állapotban van, és ennek a felújítását is szeretnénk a tervdokumentációba beépíteni. Tárgyaltunk már vitrázskészítő céggel is. A templom összes ablakának sajnos nem készült el a vitrázsdekorációja, tíz hatalmas nagy ablaka van a templomnak, a szentély négy ablaka kapott vitrázst – ez a négy szentélyablak is felújításra szorul, a maradék ablakokra pedig elkészítjük a terveket, ez is óriási összeg, hiszen egy ablak területe közel húsz négyzetméter. A folytatásban majd a főoltár restaurálása is nagyon fontos lenne, a festmények elsötétedtek, ezeket is fel kell frissíteni, és magát az egész főoltár konstrukciót, a szószéket is. A templom oltárképei közül a Szent Vendel oltárképet sikerült tavaly restaurálni, dr. Korhecz Papp Zsuzsannának köszönhetően. Ez is egy ragyogó dísze a templomunknak, és viszonylag kevesen tudják, hogy a másik mellékoltár képe, Nepomuki Szent János oltárképe Barabás Miklós festménye – hallottuk Szakály atyától, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt évben, amit meg tudtak tenni önerőből, azt megtették, megújult a belső világítás, új gyertyatartóik, oltárterítőik vannak, egy ideiglenes elektromos orgonát is sikerült beszerezni, amíg a nagy orgona nem készül el, ezt használják. Felújították a régi hittantermet a gyerekek számára, a vizesblokkot, és sikerült egy téli kápolnát kialakítani.
Biacsi Karolina
– Példaértékű a hozzáállás, ahogyan ehhez a hatalmas munkához hozzáláttak Topolyán – ezt már Biacsi Karolina mondta, aki kőrestaurátorként, műemléki szakmérnökként az elmúlt hónapokban elkészítette a rekonstrukciós tervet.
A főoltár fa konstrukcióját Stuflesser tiroli gyáros készítette
– Azzal kerestek meg, hogy jó lenne, ha a templom kő, illetve nemes vakolattal érintett részeinek, kőszerkezeteinek kutatási és restaurálási tervét elkészítenénk, és mi ezt örömmel elfogadtuk. A templomon számos olyan művészeti értékű kőszerkezet, húzott vakolat, díszítés van, amik a száz év környezeti hatásai miatt, sajnos igencsak tönkrementek. Ezeknek az állapotfelmérése és a restaurátori tervek kidolgozása több hónapos munkát igényelt. A templom borítása héjszerűen a sárga tégla – nem ebből épült a teljes falazat, ez csak egy külső borítás –, ezzel kő és vakolat-díszítések vannak kombinálva. Topolyán, egy bácskai kisvárosban kőfejtők, kőbányák nincsenek, mindent, amit kőből terveztek megépíteni, azokat hozni kellett, tehát drága volt az anyag és a szállítás is, ezért ahol tudták, kispórolták a használatát. A teljes templomlábazat vakolat, a bejárat fölött a borítókövek és a csúcsdísz, ami kőből készült, a többi nemes vakolatból lett kialakítva. Ugyanez jellemző a párkányokra is. Vegyes a felhasználás és vegyes az állapot is, ez utóbbi a tájolástól is nagyban függ. A templom különböző pontjairól 11 minta került vételezésre, és ez alapján megállapítható, hogy a templomhoz leginkább felhasznált kőanyag a szarmata korú durva mészkő. Ugyanazon helyről származnak a kövek, ez egy közkedvelt építőanyag volt, ezekből készültek a fedkövek, a csúcsdíszek, a bejáratok feletti borítókövek, a rózsaablak szerkezete. Travertin mészkőből készültek a lépcsők, a toronyban a balkon kőfala, az orgona karzatánál a balusztrád – fogalmazott a kőrestaurátor, és elmondta azt is, hogy az eredeti vakolatok meszes vakolatok, kevés cement felhasználásával, az újabb vakolatok szinte teljesen cement és homok keverékéből készült vakolatok, a mellékbejáratoknál látszik leginkább hatalmas felpúposodások formájában, hogy ez teljesen elválik az eredeti vakolattól. Ez a kontraproduktív dolog sok helyen tapasztalható, és majd a helyreállítás során, a tisztítás után látják meg, hogy mennyi maradt meg az eredeti vakolatból.
A templom neogót stílusban épült, háromhajós, nagy kereszthajóval, melynek hossza 71 méter
– Bent nem találkozunk sok kővel, a lépcsők, a balusztrád, és a négy szép éke a templomnak, a magyar márványnak nevezett, vörös, tömött mészkőből készült szenteltvíztartó, melyek makulátlan állapotban vannak, csak egy belső tisztítást igényelnek. A lépcsők élcsorbulása, fugák kipotyogása, kisebb elmozdulások, elszennyeződés, az orgona korlátjánál kisebb mozgások megfigyelhetők, ezt majd a statikusok fogják megállapítani, hogy ezek a mozgások megálltak-e. A toronybalkon kőből készült fala helyenként rossz állapotban van, elkezdődött egy réteges elválás, bár keresztirányban megfogták kovácsoltvas bilinccsel, ezeknek a megoldása sürgető lenne. A mellékhajók bejáratainak csúcsdíszei vannak még nagyon rossz állapotban, a templom csúcsán található kőfaragványok szerencsére jó állapotban vannak, csak szennyezettek, tisztítás, fugapótlás, konzerválás, hidrofobizálás szükséges. Addig azonban nem tudunk restaurátori munkát végezni, amíg a tetőszerkezet cseréje, a vízelvezetés, csatornarendszer nincs teljes egészében megoldva. Amikor ez megoldásra kerül, akkor lehet az az alatti részt tisztítani, konzerválni, restaurálni – mondta Biacsi Karolina.
Rind Anzelm
A rekonstrukciós terv kidolgozásának feladatát a Rind Project topolyai tervezőiroda végzi, több szakember bevonásával. Rind Anzelm építőmérnök kérdésünkre megerősítette, hogy a toronysisak felújítása lesz az első, hatalmas feladat. Jelenleg az adatgyűjtés és a felmérés fázisában vannak, a teljes tervdokumentáció elkészítése, jóváhagyása hónapokat vesz igénybe.
– Érzelmi szálak is fűznek az épülethez, és szakmailag is érdekes, hiszen az egyik első vasbeton konstrukció a környéken, az oszlopok és a boltívek abban az időben ritkaságszámba menő vasbeton szerkezetből épültek. Az épület felmérését modern, 3D-s lézeres szkennerekkel és drónokkal végeztük, ez pontos és gyors felmérést tett lehetővé. Szerencse, hogy ismerhető az eredeti építési napló, amiből sok hasznos, fontos információhoz jutottunk. Mindenképpen össze kell vetni az építési naplóban szereplő adatokat az új mérésekkel, hogy a lehető legvalósabb képet kapjuk az épület mostani állapotáról. Az biztos, hogy szükség lesz több tetőszerkezeti elem cseréjére, főleg a beázások miatt. Vizsgáljuk a boltozatok, rabitz boltövek és a falak állapotát. A terepen összegyűjtött adatok és a statikai számítások alapján választ adunk a meghibásodások okaira és megoldást adunk az összes szerkezeti elem szanálására. Az épület nagyságából és a probléma komplexitásából adódóan a mérnöki irodánk önállóan ezt nem tudta vállalni, a kőrestaurátor mellett az Újvidéki Egyetem épületek felújításával foglalkozó csapata, valamint egy szabadkai villamossággal foglalkozó iroda is bekapcsolódott a munkába.
A templomon számos olyan művészeti értékű kőszerkezet, húzott vakolat, díszítés van, amik a száz év környezeti hatásai miatt igencsak tönkrementek
Az épület geometriáját felmértük, a mostani állapotról elkészítettük a rajzokat, összeállítjuk a megoldási javaslatokat, amit az önkormányzatba küldünk, ahonnan a különböző szakhatóságokhoz kerül, a Műemlékvédő Intézet ajánlásait, feltételeit is be kell majd tartanunk. A tervezést ez év végééig be tudjuk fejezni, a kivitelezés, megfelelő anyagi háttér biztosítása után, 2-3 év alatt megoldható lenne – foglalta össze a topolyai építőmérnök.
