Magyarország több alkalommal is hangoztatta – legutóbb Novák Katalin államfő pristinai látogatása során –, elkötelezett abban, hogy a Nyugat-Balkánon béke és biztonság legyen, hiszen ez az állapot Európa békéjéhez és stabilitásához is hozzájárul. Ugyanakkor határozottan kiáll a mellett az álláspontja mellett, miszerint a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációja elengedhetetlen, és ebben az esetben Koszovó európai integrációját is fontosnak tartja. Arról, hogy ebben a különleges helyzetben, amelyre nagy hatással van Belgrád és Pristina viszonyának alakulása, milyen küldetést vállalt fel Magyarország pristinai nagykövetsége, illetve miben tud Magyarország diplomáciai képviselete segíteni, dr. Bencze József nagykövettel beszélgettünk.
– Novák Katalin elnök asszony mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr is többször leszögezte, hogy Magyarország határozott és elkötelezett a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának támogatásában, és ebbe beletartozik Koszovó európai integrációja is. Ennek jegyében a magyar kormány – a többi nyugat-balkáni országhoz hasonlóan – EU-integrációs tanácsadót delegált a koszovói kormányhoz Domján László személyében, aki egyben a nagykövetség munkatársa is. A magyar külpolitika alapvetése, hogy Budapest nem akar beavatkozni más országok ügyeibe, így egyik félnek sem akarjuk megmondani, hogy miként oldják meg a köztük fennálló vitát. A külügyminiszter úr pristinai látogatása során is hangsúlyozta, hogy mi minden olyan megoldást elfogadunk, amelyben megegyezik a két ország, és amely megfelel a nemzetközi jognak. Egy biztos, hazánk alapvető érdeke a nyugat-balkáni régió stabilitása, és a két ország közti vita rendezése hozzájárulna ehhez. Mi itt, Pristinában már többször elmondtuk, hogy a magyar–szerb kapcsolatok azután indultak fejlődésnek, miután 2013 júniusában a szerb parlament kimondta, hogy a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Majd hazánk akkori köztársasági elnöke a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen, illetve Áder János és Tomislav Nikolić szerb államfő közösen emlékezett meg a vajdasági Csúrogon a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól.
A magyar békefenntartók fontos alkotórészét képezik a KFOR-nak, amelynek egy éven keresztül Kajári Ferenc vezérőrnagy volt a parancsnoka (COMKFOR), novembertől pedig magyar tábornok látja el a parancsnokhelyettesi megbízatást. Miért fontos a magyar katonai jelenlét Koszovó területén? Erősíti ez a diplomáciai kapcsolatukat Pristinával?
– Magyarország, a Magyar Honvédség 1999 óta, a kezdetektől fogva közreműködik a KFOR tevékenységében. Hazánk ez idő szerint a harmadik legnagyobb hozzájáruló nemzet, és a Magyar KFOR Kontingens létszáma meghaladja a 400 főt. Magyarország nemzetstratégiai érdeknek tekinti a Nyugat-Balkán EU-integrációját; és ez csak abban az esetben valósulhat meg, ha tartós béke és nyugalom van a régióban. A térség biztonsági helyzetének esetleges negatív alakulása azonnali hatással lenne Magyarországra. A NATO KFOR-művelete, ennek keretében a magyar katonai jelenlét, biztosítja a Pristina–Belgrád közti párbeszéd folytatásához szükséges biztonsági keretrendszert. A COMKFOR megbízatás elnyerése jelentős magyar diplomáciai, katonadiplomáciai és védelempolitikai siker volt. A parancsnokság időszakában sikerült fenntartani és megerősíteni a KFOR pozitív megítélését a Koszovóban élő valamennyi etnikum, politikai párt és civil szervezet körében. Hangsúlyozni kell, hogy a KFOR jelenlétét, tevékenységét a koszovói közvélemény elismeri és folyamatosan nagyra értékeli, a béke garanciáját látja a misszióban. A koszovói biztonsági helyzet stabilitása a régió országainak is érdeke. A magyar szerepvállalás folyamatos, ami természetesen hozzájárul a magyar–koszovói diplomáciai kapcsolatok erősítéséhez is. Mindezeken túlmenően a folyamatos szerepvállalás Magyarország nyugat-balkáni pozíciójának erősítését, illetve stratégiai érdekeinek érvényesítését is elősegíti.
Mennyire nehezíti meg Magyarország és Koszovó gazdasági együttműködését a Belgrád–Pristina-párbeszéd stagnálása, vagy éppen a kapcsolatok normalizálásának elhúzódása?
– A kétoldalú gazdasági együttműködést közvetve hátráltatja a koszovói-szerb kapcsolatok rendezetlensége, mivel az üzletemberek nem szeretik a bizonytalanságot. Például a két ország közti vita fellángolása esetén, többször keresték meg nagykövetségünket magyar cégek képviselői, hogy a beutazás biztonságos volta felől érdeklődjenek. Nagykövetségünk szorgalmazza a gazdasági vegyes bizottság rendszeres találkozóit, elfogadásra előkészítette a gazdasági tárgyú együttműködési megállapodásokat az agrár és az információs technológia területén, gazdasági témájú szemináriumokat szerveztünk, és az ország nagyobb városaiban gazdasági roadshow formájában mutatjuk be a külkereskedelmi együttműködési lehetőségeinket.
A pristinai nagykövet Vjosa Osmani-Sadriuval, Koszovó elnökével
A magyar vállalkozók mennyire bátran ruháznak be Koszovóban? Mi okoz nehézséget a magyar beruházásoknál és vállalkozásoknál?
– Klasszikus értelemben vett magyar működőtőke befektetésről vagy termelő beruházásokról nem beszélhetünk egyelőre Koszovóban, illetve a nyugat-balkáni régióban, aktív magyar vállalatok sincsenek még jelen az országban. A magyar cégek jellemzően késztermékeket exportálnak Koszovóba, amelyek közül az élelmiszeripar, az építőipar és a járműipar emelhető ki leginkább. Ugyanakkor magyar kis- és középvállalkozások a legváltozatosabb területeken nagy számban üzletelnek Koszovóval. A cégek gyakorlati nehézségként a bürokrácia körülményességét és – állami érintettség esetén – a finanszírozási források korlátozottságát szokták kiemelni.
Magyarország és Koszovó mekkora kereskedelmi forgalmat valósított meg az elmúlt egy évben?
– A magyar–koszovói külkereskedelmi forgalmat főként erős magyar aktívum jellemzi, azaz annak legnagyobb részét a magyar export teszi ki. A kereskedelmi forgalom 2020-ig, és a pandémia időszakában történt egyszeri stagnálást követően is folyamatosan növekedett, 2021-ben elérte a 96 millió eurós értéket. Jó esély van rá, hogy a 2022. évi adatok is elérik vagy meghaladják a 2021. évi adatokat, hiszen 2022. első nyolc hónapjában közel 70 millió eurós termékforgalmat regisztráltak, ami 20 százalékkal magasabb volumenű az előző év hasonló időszakra vonatkozó adatainál.
Sokfajta együttműködésre ad lehetőséget a kultúra és a tudomány. Milyen szintű ezen a téren az együttműködés?
– A magyar külkapcsolati törekvésekben a Nyugat-Balkán kiemelt szerepet játszik, s ennek megfelelően alakítjuk kulturális tevékenységünket és együttműködésünket is a térségben. Kiemelt célunk volt, hogy hazánk értékeit ne csak a többségi albánok, hanem az összes kisebbséghez is eljuttassuk Koszovóban. Ennek jegyében a nagykövetségünk idén – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – könyvsarkokat nyitott Gjakovában, Prizrenben, Kamenicában és Észak-Mitrovicában.
A korábbi években a zentai illetőségű, vajdasági magyarokból álló Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület, illetve a visegrádi Szent György Lovagrend vett részt a nagykövetség támogatásával a gračanicai „SHIELD” középkori művészeti és iparművészeti fesztiválon.
A prizreni Szent Megváltó templomban tartott „Medimus” nemzetközi középkori zenei fesztiválon is többször fellépett magyar együttes, például a Bourdon vagy a Musica Profana. A templomot a 2004. évi zavargások idején felgyújtották, és eddig még csak részlegesen restaurálták; így a helyszín a napjainkban is meglévő keresztényellenességre is felhívja a figyelmet.
A kétoldalú Tudományos és Felsőoktatási Együttműködési megállapodás alapján hazánk 75 Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjat biztosít koszovói hallgatók részére évente; így 2021 szeptemberétől már 282 koszovói egyetemista tanult Magyarországon. A 2022/2023-as tanévre, közel háromszoros túljelentkezéssel, 213 hallgató adta be a pályázatát. Tavaly augusztusban alakult meg a Magyar–Koszovói Alumni Klub, és nagykövetségünk több közös programot szervezett a Magyarországon végzett hallgatók bevonásával.
Élnek Koszovóban magyarok? Milyen a nagykövetség kapcsolata velük?
– Csekély számban élnek magyarok Koszovóban. Vannak, akik Koszovóban kötöttek házasságot, illetve olyan magyar állampolgárok is, akik magyar származásukat igazolva, magyar nyelvismeret birtokában honosítási eljárással szerezték meg magyar állampolgárságukat. Kiemelt figyelmet fordítunk a magyar közösséggel való kapcsolattartásra. A koszovói magyarok és családjaik a március 15-i és október 23-i nemzeti fogadásainkon mindenkor meghívott, szeretettel fogadott vendégek, továbbá természetesen nemzeti kulturális és sporteseményeinken is számítunk a részvételükre. Konzuli ügyintézés esetén kollégáink készséggel állnak honfitársaink rendelkezésére. Nem utolsósorban ebből a szempontból is fontos kiemelni, hogy több mint 400 magyar katona teljesít katonai szolgálatot a NATO nemzetközi koszovói missziójában, akik, akárcsak a Koszovóban élő magyarok, szükség esetén számíthatnak a magyar nagykövetség segítségére.
Nyitókép: Dr. Bencze József, Magyarország pristinai nagykövete
